Történt bárkivel bármi torrentezèsnèl, mióta ki adhatja a szolgáltató az adatainkat, Ip címünket?

Eddig is kiadhatta. Sőt, az igazsagszolgáltató szerveknek kötelessége volt kiadni.

De ha nem olyan helyen élsz, mint pl Németország, senki se foglalkozik vele.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény már régen is kötelezte a szolgáltatókat arra, hogy az előfizetőinek kiosztott IP-címekről nyilvántartást vezessenek, ezen nyilvántartásban szereplő adatokat a keletkezés időpontjától számított egy évig eltárolják és ezt a hatóságok számára ("az adatkérésre törvény alapján jogosult bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv, közigazgatási szerv, valamint nemzetbiztonsági szolgálat törvényben meghatározott feladatai ellátásához, a kérelmükre történő adatszolgáltatás érdekében") rendelkezésre bocsássák.

Ha a torrentezéssel egy illető jogszabályt sért (például szerzői jog által védett művet a jogtulajdonos engedélye nélkül hozzáférhetővé tesz), akkor a sértettnek - a megosztás során láthatóvá váló IP-cím birtokában - lehetősége van feljelentést tenni, majd a hatóságok az előbb említett az IP-címhez tartozó IP-címtartományt kezelő Internet-szolgáltató nyilvántartásának kikérésével eljussanak az előfizetőhöz, a feltételezett elkövetőhöz.

Magyarországon az átlag torrentezőket nem üldözik.

Gondold el ncorenak több mint 700ezer tagja van

És egy acc mögöt aki áll az ált ellát 2-3 embert tartalommal

"Torrentezés az azt jelenti, hogy valami titkos/tiltott hálózatot használ valaki? "

Nem.

Azt jelenti, hogy egy adott protokollon - ez a Bittorrent - keresztül fájlokat (illetve azok töredékeit) tölti le illetve oszt meg.

Maga a kommunikáció folyamata lehet titkosított (lásd például: [link] ), és lehet szerzői jog által védett tartalmak illegális kópiáit beszerezni illetve megosztani vele.

A "titkos(ított)" hálózat, amin "tiltott tevékenységeket" (is) végezhetnek, az a Darknet ennek egyik képviselője a Tor (The Onion Routing), ami nem keverendő össze a Torrenttel.

"És mi van a szolgáltató hálózatával? Ők nem látják?"

A szolgáltató elvileg minden rajta keresztülmenő forgalmat láthatna, viszont:

- kisebb gondja is nagyobb annál hogy ezzel foglalkozzon

- adatvédelmi okokból nem fürkészheti ki, hogy az ügyfelei milyen tartalmakat forgalmaznak

- az átvitel gyakran titkosított (lásd a már említett protokoll-titkosítást, de weboldalaknál is létezik például a titkosított HTTPS, levelezésnél az IMAPS, POP3S, SMTPS protokoll, stb...), így a szolgáltató nem tudja kideríteni, hogy pontosan mit is forgalmaz az ügyfele (maximum annyit, hogy milyen hosztokkal, milyen porton kommunikál)