Milyen módszerrel tapogatjátok ki a töréseket, jó helyeket a vízparton?

Üdv! A legegyszerűbben szerintem egy túlsúlyozott úszós módszerrel tudsz tapogatni. A főzsinór végére kötsz egy cseppólmot, az eresztéket beállítod, ahol az úszó elmerül, ott értelem szerűen mélyebb lesz a víz, mint az eresztéked. Addig kell állítanod az eresztéken, míg meg nem látod az úszót, így lehet megmérni, hogy milyen mély a víz az adott ponton. Ha feljön az úszó, akkor amennyire lehet oldalirányban, vagy magad felé mozgatva lehet figyelni a mederfenék váltakozását.

Én egy ismeretlen vízen az első 1-2 alkalommal még nemigen horgászom, inkább csak csendben megfigyeléseket végzek, információt gyűjtök. A bedőlt akadók, csendes, árnykos, növényekkel, nádasokkal benőtt területeket szoktam figyelni. Legjobb, ha szélcsend van, akkor a legapróbb mozgásokat is könnyebb észrevenni. Fényképeket, videókat szoktam készíteni a tájról, a vízpartról, melyeket itthon, főleg télen szoktam kielemezgetni.

Ha ismered a halak általános életmódját és megfigyeled az adott víz adottságait, netán konkrét bizonyítékot is találsz (mondjuk a lerágott nádlevelek; egyértelmű amur, határozott túrások; lehet ponty, harcsa, akár amur is, tolóhullámok, fordulások, rablások, minden, ami utal a nagytestű halak jelenlétére) akkor már nagyjából össze lehet rakni a képet.

Én szoktam pl. csónakkal halkan evezgetni és a búvóhelyek közelében megzörgetem a csónakot, dobogok. Ekkor megriadnak a halak és ahogy menekülnek, nekiúsznak az ágaknak, nádnak, máskor túrásokat idéznek elő. Sok ilyen apró jelből lehet látni, mi van a vízben, és hol.

Tavaly a barátnőmmel elmentem egy hétre nyaralni. Strandolni, bulizni, stb. Viszont volt ott egy tó, mely nagyon izgatta a fantáziámat. Olyannyira, hogy előtte 3 héttel beáztattam 10 kg kukoricát, melyet magunkkal vittünk. Szó nem volt horgászatról, csupán kísérlet, információ gyűjtés.

Esténként elmentünk a tó körül sétálni, megnéztük a naplementét, de emellett én horgász szemmel is megnéztem magamnak a vizet. Kb. 1-1 kg kukoricát, zacskóban minden este magammal vittem. Kinéztem egy nádfalat, melyet minden este megszórtam. Az egész nem tartott 5 percig, lényeg, hogy minden este olyan 8 körül egy helyen beetettem. A kísérlet jól sikerült. A 4. este, amikor arra sétáltunk, a nádasból hatalmas tolóhullám indult meg, melyet széles, sűrű, apró buborékokból álló túrás követett. Egyértelmű, hogy ott hal volt. Nem beszélve arról, hogy a nádas is bemozdult rendesen.

Ekkor eldöntöttem, hogy egyszer elmegyek oda horgászni is.

A legegyszerűbb, és leggyorsabb módszer a mélységmérésre:

kell egy kb. 80-100 grammos csúszóólom, a zsinórra fűzve (esetleg rövid gubancgátló csővel kombinálva), alá egy forgókapcsos karabiner a zsinór legvégére kötve. Ebbe kapcsolsz egy nagyméretű csukázó úszót, kb. 20 gr. felhajtóerővel. Bedobod, feszesen tartott zsinórnál hagyod a fenékre süllyedni. A nehéz ólom viszi magával az úszót is a fenékig. Ezután kézzel annyi zsinórt kell az orsóról lefejteni, míg az úszó a felszínen megjelenik. Közben nem árt megjegyezni, mennyi zsinórt adtál, míg felért a fenékről. Ezt én az orsó- és a keverőgyűrű közti távolsággal szoktam mérni: egy húzás zsinór, kb. 70-80cm, de a pontos mérést a saját botodon végezd el. Pl. 75 cm egy húzás. Ebből kellett 6 és fél, mire felért az úszód: 6,5X 0,75 méter= ekkora a mélység az adott helyen. Ezután lassan újra feltekered a zsinórt, míg az úszót újra lehúzod az ólomig, ezt megérzed egy enyhe elnehezülés, lágy koppanás formájában. Fontos, hogy az ólom sokkal nehezebb legyen, mint az úszó!

Ezután igen lassú tekerés mellett odébbvonszolod a fenéken húzva az ólom-úszó csomagot egy métert, és máris ismételheted a mérést! Közben ráadásul esélyed van a mederfenék anyagának a kiderítésére is: egyenletes, nehéz ellenállás az odébbhúzás közben: lágy iszap. Akadozva, el-elnehezülve: hínár, vagy egyéb vastag üledék (falevelek, stb.). Kocogva, döcögve: kavics. Könnyen, ellenállás nélkül: homok.

Mindehhez a legideálisabb a fonott zsinór, mert az nagyon jól közvetíti a botra az összes apró koppanást, döccenést.

Ennél a módszernél nem kell állandóan kitekerni-eresztéket állítani-visszadobni, hanem egy egész "folyosót" végig tudsz tapogatni magad előtt, akár 60-70 méterről indulva is, mindössze egy dobással.