Mi a véleményetek a Mitchell PRIVILEGE PRO UL pergető botról?

Basszus, kb. 50 darab botom és orsóm van. SOHA egyiket sem kellett szervizelni... Egyszer volt az egyik botomon egy lecsúszott spiccgyűrű, hát visszaragasztottam magam. ENNYI.

Aztán nehogy már a Mitchell-nek rosszabb legyen a szervízháttere, mint egy gagyi olcsó, otthon alig ismert Ron Thomsonnak, pláne a kacifántos nevű japán-utánzat divatbotnak, ami jó arra, hogy dicsekedjen vele az ember, azt hitetve el, hogy ez valami egzotikum...

A Privilege Pro különben nem a legolcsóbb Mitchell, alsó-középkategóriásnak besorolható, és szerintem teljesen jó.

"Nagyon jó kis pálca, de én ink többet fektetnék bele a botba."

><

"nekem kemény 3 botom van és abból kettőt 10 alatt vettem."

Érdekes ellentmondás... De te magad is valahogy megfogalmaztad, ami az én véleményem is egyben, hogy nem kell feltétlenül drága bot ahhoz, hogy az ember jól és eredményesen horgásszon. A Mitchell Privilege Pro ráadásul nem is a legolcsóbb, sőt az említett 10 ezres határt valszeg kissé túl is lépi, és a minősége több mint elegendő.

Még mindig vitába szállnék a szervízháttér (márkaszervíz) fontosságával.

Ahogy említettem, szép számban használok felszerelést, immár közel 30 éve, és azóta, hogy a kerámiabetétes gyűrűket kiváltotta a SIC és a Titánium-oxid anyagú, még soha egy sem vásott el, vagy ilyesmi.

A másik dolog pedig, amiért még akkor sem adnék botot a szervízbe, ha el is romlana rajt egy gyűrű:

Minden botnál (ami nem teleszkópos) a gyűrű talpai bele vannak "ötvözve" a bottest lakkozásába. A gyári gyűrűt eltávolítani csak a bot rongálásával lehet. Hogy egy gyűrűcsere miatt a 10 ezer Ft-os bot testén utólag újra kelljen tekercselni és lakkozni az adott szakaszt, valószínűleg a használt botom értékének megfelelő- vagy azt túlhaladó költségért, azt inkább nem vállalnám. HA VALAHA sor kerülNE ilyenre...

Ha a garanciális idő alatt romlana el valami egy botomon (még nem fordult ilyen elő), akkor pedig intézze csak a kereskedő, mert az ő dolga.

Szimpatikus amiket írsz, és utólagosan is sajnálom, ha túl arrogánsra sikerült egy-két mondatom.

Azért még én sem felejtettem el azokat az időket, amikor egy kezemen össze tudtam számolni a teljes készletemet, ráadásul mind a legolcsóbb "polcról" való volt, vagy ajándékba kapott holmik. De szerencsére 11 éve nem Ft-ban kapom a fizetést a munkámért...

Arra, amiket írtál, az öcsém példája a legjobb:

pár éve kimentek családostul egy tóhoz piknikezni, útközben anyánkkal együtt bepakolták a kocsiba egy régi teleszkópos botomat, amit vagy 5 éve azelőtt ki sem nyitottam, rajta egy 5 ezer Ft-os Okuma orsóval és 6 éves 30-as zsinórral. Ezzel a kölcsönbe vett ósdi, olcsó cuccal fogott aznap verőfényes napsütésben, a 3 gyereke szeme láttára egy 38 kilós harcsát, ami 3/4 órás fárasztás után partra került.