Milyen ponytozó szereléket használtok?

Domonkos Imrét szabadon idézve:

Válaszd azt a szereléket, ami a legegyszerűbb, de működik, ami nincs a szereléken, azzal nem lehet baj.

Kicsit sarkított fogalmazás, de találó.

Az én szerlékem:

A főzsinór végére forgókapcsot kötök, ebbe akasztom az éppen nyerőnek vélt előkét. Az előke a bot felől:

végfül, gyöngy, kosár, vagy ólom, gyöngy, kis forgó, ebbe a horog vékony fonotton. A felső gyöngy, és a forgókapocs között 25 centi távolságot hagyok, itt a forgó ütközőként is funkcionál, kapásnál a 25 centi elhúzása után "fixálja" az ólmot, nem kell sietni a bevágással.

A felcsalizott horgot szükség esetén techno pufival megemelem.

Erjesztett kukoricával, ilyenkor már nem használok más etetőanyagot, a keszegek miatt. Tavasszal a pezsdülő vízben kosárból kapnak még egy kis "finomat". (torti, angolmorzsa, édes etetőanyag, plusz csemege kukorica) ilyenkor horogra is csemege kerül, esetleg plusz csonti.

Mondjuk én állandó helyen,horgászom, ahol másnaponkénti etetés megoldható, indig csak fél-egy kiló alkalmanként.

Szoktam próbálkozni, ha nem megy a "bolt".

Maconkai sporik ötölték ki a Bolero italporos ízesítést, olcsó, nagy ízválasztékú. Egy doboz csemegére egy zacskó italpor, a saját leve elég hozzá.