Milyen horgász cuccal érdemes az Adriára menni?

Kedves Doboszoli,

a válaszaid jók szoktak lenni, és tetszenek, ahogyan megírod őket, ezért most kissé nehezemre esik veled ellentmondanom.

Egyetlen kényes dolog van a szerelékben, amit a tengervíztől félteni kell, ez pedig az orsó. Most a 10 Forintos forgókapcsokra nem térnék ki, mert azokat nem sajnálja az ember 1-2 használat után eldobni, ha megjelenne rajta a rozsda.

Ha a tengeren való horgászat után az orsó csapvíz alatt le van öblítve, akkor nagyobb gond azzal sem lesz.

Horgásztam az Adrián is, és a Balti-tengeren is.

Az Adrián sajnos nincs nagy esély 1-2 kilósnál nagyobb halakat fogni, a zsákmány túlnyomó része ennél is kisebb. Partról nagyon tudnék ajánlani egy hosszú (4,2 m) heavy feederbotot, melyet kosár helyett ólommal felszerelve, és tintahalból, kagylóhúsból vágott fecnikkel csalizva használhatsz. A módszer az, hogy bedobás után néhány percenként odébb-odébbmozdítva "végigtapogatod" a medret. Az ólom áramlástól függően 60-100 gramm körüli legyen.

A partról megérheti esetleg pergetni is, ha elérhető a mélyebb víz, ami sziklás fenekű.

Aztán ha szerencséd van, és a csőrös csukák csapatai a part közelében vannak, akkor mini támolygó villantóval foghatsz párat.

Ha sikerül csónakhoz jutni, akkor pedig keress zátonyokat, azok közelében a hirtelen mélyülő sziklás aljú vizekben különféle sügérféléket foghatsz, illetve ősszel bonitót (tonhalféleség). Csónakos horgászathoz egy 2,7-3 méteres érzékenyebb (20-60 gramm) pergetőbot megfelel, evvel lehet függőlegesen a csónak alatt is tapogatni (bár arra a heavy feeder jobb- az áramlás miatt felhasználandó nehéz ólmok miatt is), meg rendeltetésszerűen a pergetéshez.

Figyeld mindig a vízfelszínt, az apróhalak is, meg a csőrös csukák is sokszor nagy rajokban mozognak, ahogy a ragadozók felhajtják őket.

Doboszolira gondolok, amikor azt javaslom, hogy a felhasznált villantókon, wobblereken utána érdemes a horgokat és a kulcskarikákat kicserélni, ha nem rozsdamentes anyagból készültek.

Zsinórként 30-as vastagságú, mindenképpen színtelen, átlátszó monofilt javasolnék, pergetésnél a harapásbiztos előke alapkövetelmény.

Sajnos nekem még nem volt lehetőségem a tengeren horgászni, csak filmeken láttam, talán ezért vagyok hajlamos misztifikálni a dolgot.)

Mondjuk a "tengeri peca" nekem úgy jön le, hogy hajó, forgó szék, levesestányérnyi orsók, cimbalomhúrral feltöltve, 100 kiló feletti halak, stb. Álom, álom, édes álom....

Hát, nekem is csak a picik jutottak abban a pár napban, ami megadatott a sós vízen. A Balti-tengeren pár tőkehal (0,5-1,5 kilóig) egy 40 személyes horgászhajóról pilkerezve, ami élménynek jó volt, de 2 nap elég is volt a gubancokból (keresztbe-kasul dobáltak a vállvetve horgászó kollegák), az Adrián meg elvileg Bonitót akartunk fogni (sikerült is 8 embernek -ennyien voltunk- 3 nap alatt 2 darabot fogni), de kárpótoltak a tömegesen jelenlévő csőrös csukák, amik fél kilósnál ugyan nemigen voltak nagyobbak, de a csónakból könnyű úszós bottal, körömnyi haldarabkával a pici horgon sokat lehetett akasztani, és jól küzdöttek, megsütve pedig igen finomak voltak, hófehér száraz húsuk jóízű, és érdekes, zöld szálkáik vannak. Aztán tapogatva sikerült kicsi horoggal, kis haldarabkákkal csalizva különféle színes halacskákat fogni, amiknek a nevét sem tudom, csukázni való csalihal méretük ellenére is azonban tiszta gyilkos fogazatuk volt. Egyetlen komolyabb halat akasztottam, 3-4 kilós lehetett, valami barnás-szürkés foltos sügérféle (már tisztán látható volt az átlátszó vízben), de 3 méterrel a csónak alatt feltekerte magát a horgonykötélre, és teketóriázás nélkül ronggyá tépte a 40-es fluorocarbon előkémet.

Ja igen, a kérdés része:

ha csónakból akarsz horgászni, akkor kell horgászengedély!

Ha csak partról, akkor azt hiszem, nem.