Mit ajánlotok amur horgászatra?

Amúr= édes kaja.

Nem kell semmi egzotikum, a cukorszirupban főzött mézes takarmánykukoricánál nem kell jobb!

Én magam keverek közé 1/3 búzát és kendermagot is.

Ha partközeli etetésről van szó, akkor próbáld ki a nyúltápot is, az említett magok mellett.

Ha bojlival próbálkoznál, bármilyen édes, gyümölcsös ízű-illatú jó lehet (ami nem műanyag gagyi sz@r). Ezt házilag is előállíthatod, kis maszatolással, szerény költségvetéssel, az említett nyúltáp ledarálása után tojással és pudingporral bekeverve gyúrható, nem ragacsos masszát készítve, abból golyókat formálva, azokat forró-lobogó vízben pár percig főzve elkészített saját bojlikkal beetetve és csalizva is igen sikeres lehetsz.

Ha fenekezel, javaslom saját tapasztalataim alapján az önakasztó szereléket, fix, nehéz (120-150gr.) ólommal, és kifejezetten merev vastag (40-45-ös) monofil előkével készített végszereléket, bojlival, vagy 3-4 darab cérnára fűzött mézédes főtt kukoricával.

Az amúr a ponttyal ellentétben nem porszívózik, hanem egyesével csipegeti fel a kaját a fenékről. ilyenkor sokszor ki-be köpögeti a bevett falatot, mielőtt döntést hoz az elfogyasztásáról. Ilyenkor igen jól jön a merev előke, ami nem engedi, hogy a bekapott csalit (és horgot) újra könnyen kiköphesse. Ilyenkor zavarában elmozdul, kissé elfordul, és ez elég ahhoz, hogy a nehéz ólom a szájába húzza a horgot.

A horog nagyon hegyes, és viszonylag vékony húsú legyen, mert az amúr szája széle nagyon kemény, a vastag húsú és nem elég hegyes horgok nem akadnak meg benne jól. A fárasztás közben nem szabad megfeledkezni a halunk természetéről sem: bevágás után döbbent merevséggel hagyja magát közel húzni, mint aki nem hiszi el, hogy ez megtörténhet vele. Aztán a part előtt 5 méterrel rádöbben, hogy ennek a fele sem tréfa. Ekkor behúzza a kéziféket, és csinál egy hátraarcot. Pontosan ez az a pillanat, ahol az időnk lejár, ha még esetleg akartunk volna a féken állítani. Ha ezt eddig nem tettük meg, akkor sincs nagy baj, mert legalább tanultunk a dologból, és remegő térdekkel, bizonyos szavakat ismételgetve gyakoroljuk az újraszerelést a megtépázott botunkon, amin a 35-ös főzsinór puskalövésszerű durranással szakadt el, miután halunk 8 méter/másodperc sebességgel indult el a szabadság felé vezető úton.

Ha jól van beállítva a fék, és a horgász is számít ezekre a mutatványokra, akkor 5-10 egyre csökkenő intenzitású kirohanás, visszasétálás után a halunk kifárad, és szákolható.

Ha vissza szeretnéd ereszteni valamelyiküket, akkor vedd figyelembe, hogy nagyon érzékeny és kényes halak, a parton eltöltött minden perc csökkenti az esélyüket a túlélésre. A ponty sokkal szívósabb.

Gratula az előttem szólónak! Kis kiegészítést ugye megengedtek ugye? :)

Az előbbi módszer fenekezős módszer. Én egy Tisza holtágon horgászok csónakból, etetésen amurra. Az etetésem hasonló, annyival kiegészítve, hogy lucerna pelletet, vagy darát (előnyben a takarmánybolt!!!) áztatok be alkoholos-cukros-vizes oldatban. Amikor felszívta, 3 dl-es műanyag pohárba rakom, és irány a fagyasztó. Legalább 24 órát ott tölt, majd hűtőtáskában utazás a partra. Magyarázat: A lucerna színe illata már eleve csábító. A cukor édes, az alkohol (gagyi kommersz pálinka) jól oldja a cukrot, és a vízben jól oldódik, terjeszti az illatot a vízben. Tehát szerintem maga a tökély :)

A parton a fagyott masszát kiveszem a pohárból, és célzottan beejtem a nádas mellé. Feltolós úszóval, mézes, vagy pálinkás FŰZÖTT kukoricát kínálok csalinak, egy kicsit meglebegtetve. A bot kézben, vagy STABIL bottartóban. A kapás gyors, és erőteljes. Öngyilkos módon a csónak alá menekül általában, vagy kitör, vagy meg sem mozdul eleinte.

Görbüljön!!! :)