Kína hogy hogy ilyen erős sportban?

Egyértelmű dopping + lefizetés.

Az a kínai akitől Knézyék úgy el voltak ájulva mikor nyert (Szun Yang vagy hogy hívják) konkrétan több sportolótársa elmondta hogy lilát hugyozott nem egyszer, meg látszik is rajta hogy mekkora szörny, nyilván rommá van doppingolva, csak éppen kínai így senkit sem érdekel, mert ha eltiltják jön egy másik géntenyésztett.

Az olyan számokban ahol pontoznak (műúszás, műugrás) ott meg nyilván jó sokat tejelnek zsebbe a bíráknak hogy "véletlenül" mind a 13 számban a "legjobbak" legyenek. Sajnos 2017-re ilyen lett a sport. Elég megnézni mi volt még a 70-es, 80-as évek olimpiáin, világversenyein, fasorban sem voltak, pedig már akkor sem 300 fős nemzet volt... Most meg az a csoda ha valamiben nem kínai nyer. Emellé még azt sem lehet sokról megmondani hogy nő vagy férfi, vízilabdások, műugrók közt tucatnyi olyan volt ami simán férfinak nézett ki...

A kulcs a kiválasztáson és a felkészítésen van. Egy csomó sportágra már óvodáskorban tudatosan keresik a tehetséges gyerekeket. Aztán pedig elveszik őket a szüleiktől, és elviszik őket bentlakásos iskolákba, táborokba, ahol napi nagyon sok órán át gyakorolnak a hét minden napján. Igen, ez egy eléggé embertelen és kizsigerelő rendszer, amit a nyugati világban ebben a formában nem is lehetne megcsinálni valószínűleg, de Kínában szigorú állami irányítás van, illetve az emberi jogokkal sem törődnek túl sokat, úgyhogy ideálisak a feltételek egy ilyen sportprogramhoz.

Amellett persze, hogy az sem hátrány, hogy rengetegen vannak, így bőséges a merítési lehetőség. Vagy hogy például ma már pénzük is egyre több van, ezáltal meg tudják fizetni a legdrágább külföldi edzőket, technológiákat stb. A lényeg viszont szerintem mégis csak az előző bekezdésben említett központosított "tervgazdálkodáson" van.

Ami egyébként nem volt mindig így. Sokáig nem foglalkoztak különösebben a sporttal, igazán tudatosan csak a huszadik század utolsó egy-két évtizedében feküdtek neki, akkor vált kulcskérdéssé például az olimpiai szereplés is. Azóta pedig fokozatosan, egyre több sportágat hódítanak meg.

Jó példa erre a foci. A kínai bajnokságról még néhány éve is alig hallottunk, ma már viszont sorban igazolnak oda a legnagyobb sztárok. Köszönhetően annak, hogy ott is éppen egy focibolond politikus az elnök, és amióta hatalmon van, azóta ömlik a pénz a klubokhoz, meg gombamód nőnek ki a nagyobbnál nagyobb akadémiák.