Miért kellene szégyenkeznem azért, mert egy sporteseményen nem a magyar félnek szurkolok?

Én mindig a jó versenynek szurkolok, nem az egyik fél mellett vagy ellen. Akiket ez zavar, azok azzal a fociszurkolói viselkedéssel azonosulnak, ahol természetes az ellenfél játékosát megdobálni a lelátóról és kifütyülni ha hozzá kerül a labda. Számomra ez sportszerűtlen és etikátlan viselkedés, és az ilyen barbároktól nem fogok soha szurkolói tanácsot elfogadni. Egyben tudok örülni minden magyar sikerének, akkor is, ha kikap egy mérkőzésen. Főleg olimpián, ahova ki is kellett jutni, ami önmagában nagy teljesítmény.

Én pl. mindig az ellenfélnek szurkolok ha a magyar focisták játszanak. Nincs ebben semmi, egyszerűen nem szimpatikusak, kész. Senkinek nem kötelező adott nemzet sportolóinak szurkolni. Annál is inkább, mert semmi közös nincs bennünk azon túl hogy azonos zászló van a személyi igazolványunkban.

Ez pont nekem is eszembe jutott a mai mérkőzés kapcsán. Én is az algír lánynak drukkoltam, mert nagyon beteg az a támadás, amit kap. Szóval én is elgondolkodtam, hogy tulajdonképpen miért lenne törvényszerű, hogy mindenáron a magyarnak szurkoljak, ha van más, aki szimpatikusabb vagy akivel jobban tudok azonosulni.

Annak szurkolsz, akinek akarsz. Én csak azt tartom nagyon ellenszenves dolognak, amikor valaki kifejezetten egy versenyző vereségéért szurkol, mindegy ki ellen. Nem tartom hazaárulásnak, ha valaki nem szívesen buzdít egy számára ellenszenves versenyzőt. Vagy ha valakinek van egy kedvenc versenyzője, aki nem magyar, és inkább az ő győzelmét szeretné egy magyar ellenében. Egyébként sem sokat számít, hogy kinek szurkolsz a képernyő előtt. Azt meg kifejezetten gusztustalannak tartom, amikor kifütyülik a helyszínen a győztest, csak mert legyőzte a hazai versenyzőt.

Nem kell szégyenkezned, csak azért ne hangoztasd nagy nyilvánoság előtt, pl. ha valami balatoni vendéglátóhelyen nézed az olimpiát kivetítőn sok magyarral együtt, mert csúnyán fognak nézni rád. A mi baráti társaságunk is furcsálná.