Mindketten 100%-t adtok bele egy sportba, de te sosem nyersz, mert a másik doppingol. Mit lehet tenni?

Fel kell nőni és éretten gondolkozni.

Azért mert más vazelinozza a farkát attól még az enyém is elég nagy.

Nem ismerem belülről a kajak-kenu világát, de szinte biztos vagyok benne, hogy aki profi akar lenni, és a célja az, hogy egyszer olimpiai csapatba kerüljön, annak nincs sok választása. Minden lehetőséget meg kell ragadnia a fejlődésre, korai sikerek elérésére, főleg amíg viszonylag könnyen megteheti, és nem ellenőrzik úgy, mint a felnőtteket.

Hiábavaló abban reménykedni, hogy majd te tisztán legyőzöd a kokszos társaidat, és így is megcsinálod. Meg kell hoznod a döntést, hogy a kajakozást fiatalkori jellemépítő elfoglaltságnak tekinted annak minden igazságtalansága ellenére, vagy karriernek. Egy olyan erőnléti sportot választottál, aminek Magyarországon nagy hagyománya van, és öldöklő verseny folyik azért a kevés helyért, amelyek pénzt és valódi sikereket hozhatnak. Persze, hogy doppingol a haverod, persze, hogy megver. Tele van hozzá hasonlókkal az ország. Nem tudsz náluk többet edzeni, mert egy nap a tiszta és a kokszos kajakozó számára is csak 24 órából áll, és ők is mindent feltettek a sikerre.

Fel kell mérned, hogy elég tehetséges vagy-e ahhoz, hogy olimpikon légy. Biztos jól ismered a mezőnyt, látod, hol van benne a helyed regionálisan és országosan, nem csak a saját korosztályodban de 1-2-vel alatta-felette is. Ha azért doppingolnál, hogy megyei U18 bajnok lehess, de tudod, hogy nem vezetne sokkal tovább az utad, akkor kár belevágni. Kezeld helyén a kokszos társaid eredményeit, tartsd tisztán a testedet és a lelkiismeretedet, és a saját határaidat próbáld elérni, ne másokét. Ha úgy látod, hogy akkora tehetség vagy, hogy reális cél egy olimpiai érem, a vele járó dicsőséggel és életjáradékkal, akkor pedig fogadd el, hogy az komoly áldozatokat fog követelni, a doppingolást is beleértve.