Kézilabdázom, de nincs állóképességem. Ha itthon végzek gyakorlatokat az segít?

Már második éve benne vagyok egy kézilabdacsapatban, de sajnos az őszi szezonban nagyon elengedtem magam, nem mintha olyan szuper lettem volna addig is.

Mentségemre legyen, hogy amikor elkezdtem kézilabdázni, voltam vagy 47 kg. Sajnos depressziós beteg vagyok és pánikrohamaim vannak, ezért nyugtatót is szednem kell.Gondolom ez is befolyásolja, hogy soha nem volt olyan erőnlétem, mint a csapattársaimnak.

Most viszont rosszabb a helyzet, mert az őszi szezon alatt alig jártam edzésekre a munka, tanulás, jogosítvány, párom mellett nem volt időm és energiám. És ha mentem is edzésekre, akkor előtte folyamatosan pánikrohamaim voltak, féltem, hogy nem birok majd futni, mert egyszerűen FÉLEK a futástól, mert nem bírom úgy, mint a többiek. Ilyenkor általában megálltam, pihentem egy pár percet, ami nem zavar és úgy gondolom nincs belőle semmi, de néha annyira szégyenérzetem volt (néha nagyon magamra veszem a dolgokat és emiatt is pánikolok), hogy szinte a sírás volt rajtam, de sokszor pedig jól esett és örültem, hogy ott voltam edzésen.

Jövőhéten kezdődnek az edzések és nem akarom, hogy kirakjanak a csapatból, de erőnlétem az nulla. Most sikerült híznom és már lassan 52 kg vagyok, de sajnos sokat is dohányzom, van, hogy elmegy egy doboz cigi egy nap.

Szóval ha itthon csinálok gyakorlatokat, mint pl: súlyzózás (a karom annyira vékony és érzem, hogy nincs erő benne), felülést, ugrálókötelezés, akkor ezek segítenek? Vagy tudnátok mondani még hasonló erősítő gyakorlatokat?

Futni el járnék, még nyáron elmentem párszor és mikor elkezdtük az edzést, akkor éreztem, hogy jobban birok futni, de ugye utána nem jártam edzésre... Most az idő miatt nem tudok elmenni futni, és mivel egy faluban lakom így a konditerem is kilőve, de amúgy is utálok futópadon futni. Szóval mit tudnék az ellen tenni, hogy jobban bírjak futni? Nyilván a cigi az első, amiből vissza kellene venni, de egyszerűen nem megy.

Nagyon szeretem a kézilabdát, már általános iskolában is kézilabdáztam, és én tudom, hogy jó vagyok, de eddig nem tudtam megmutatni, mert mindig félek a futástól, hogy nincs erőnlétem és mások véleményétől.