Nem ciki a magyaroknak, hogy csak egy német edzővel sikerült a válogatottnak értelmezhető eredményt elérni?

"A román válogatott elleni vereség (pláne Bukaresten) nem volt "visszaesés", 34 éven keresztül sosem tudtunk győztes meccset vívni velük szemben"

Erre mondják azt, hogy ki lehet kapni 3-0-ra, de nem úgy. Óriási visszaesés volt játékban, hozzáállásban, a korábbiakhoz (például az akkori törökök elleni meccsekhez) képest.

"Hollandiával szemben pedig a kapott gólok száma reálisan mutatta a két csapat közötti különbséget"

Ezt is másként látom. Egyrészt akkor sem volt 8 gól különbség a két válogatott között, másrészt ilyet semmilyen, számottevő, vagy magát annak tartó csapat a világon nem engedhet meg magának, hogy már félidőben 0-4-re álljon. Ezt egy amatőr társulatnak, egy San Marinónak még elnézik, ennél feljebbi szinten nevetséges így összezuhanni.

"Erre mondják azt, hogy ki lehet kapni 3-0-ra, de nem úgy."

Még ehhez hozzátenném, hogy volt egy románok elleni meccs Cipruson, 2004-ben. Gyakorlatilag a B-válogatottak játszottak egymás ellen (de a románoknál mindenképpen), nálunk Matthäus volt a kapitány.

Bár ott is 0-3 lett az eredmény (kinyíltunk a végén, kicsit hasonlóan a legutóbbi, Belgium elleni meccshez, és kaptunk egymás után két kontragólt), nem lehet egy lapon említeni a nevezett, 2013-as bukaresti "produkcióval". Igaz, a ciprusi meccsne is kaptunk az első percekben gólt, utána végig benne volt az egyenlítés a csapatban, küzdöttek, hajtottak, harcoltak. Bukarestben ezután már látszott rajtuk, hogy végük van, feladták.

"Erre mondják azt, hogy ki lehet kapni 3-0-ra, de nem úgy. Óriási visszaesés volt játékban, hozzáállásban, a korábbiakhoz (például az akkori törökök elleni meccsekhez) képest."

- Ezt én inkább abban látom, hogy a válogatottnak fizikailag is, szellemileg is fel kellett nőni. Ez nem feltétlenül edzőn múlik (azon is), de az idő mindenképpen tényező.

A románok elleni mérkőzés azt mutatta, hogy a magyar válogatottnak érnie kell, hogy meccsről meccsre ugyanazt a teljesítményt tudja hozni magából, ne terelődjön el a figyelme. És elérték. Az EB-n sűrű követésben tudtak azonos színvonalat hozni, náluk előrébb helyezett csapatokkal szemben, pedig korábban nem voltak kinn.

Ahogyan láttuk most az EB-n, hogy még a hosszabbításban is küzdöttek, a belgákkal való reménytelen helyzetben, a meccs végéig kapura lőttek, helyzetet teremtettek - ez mentális helytállás.

Az, hogy az osztrákok ellen a meccs legutolsó percéig tartottuk a lépéselőnyt, az mutatja, hogy a korábbi válogatottakkal szemben, ahol a meccs végére egyszerűen elfáradtak a játékosok, itt fizikai erőnlét is volt - kitartott 95 percig a koncentráció. Ez ismét fejlődés, ami egy folyamat része, nem arról van szó, hogy ez "korábban is benne volt", csak "nem volt, aki előhozta volna".

És hogy ez még most sem jutott el a végéig, felfelé mutató irányt ad, azt mutatja, hogy a negyedik meccsre érezhetően lassult a tempó, romlottak a passzok (igen, ezt Kleinheisler hiánya is indokolta, de azt, hogy egy közeli átadás tényszerűen a csapattárs háta mögé(!) ment, vagy hogy egyszerűen adtunk el labdákat, az már a koncentráció elvesztése, a fejben szétesés, és az EB hajtásához nem szokott válogatott elfáradásának következménye).

Tehát van hova fejlődni. Viszont éppen az ilyen EB-meccsek megvívása emeli a csapatot, pont a kihívások elé állítás teszi őket jobbá. Ezért volt hasznos a belgák elleni meccs is. Másokkal ellentétben én végig nem hittem, hogy győzhetnénk (a világranglista második helyezettjével szemben?), de _hasznos_ egy ellenük megvívott meccs, önmagában az, hogy játszhatunk velük, nekünk győzelem.

Ez a válogatott később csak jobb lesz.

"Hollandiával szemben pedig a kapott gólok száma reálisan mutatta a két csapat közötti különbséget

-> Ezt is másként látom. Egyrészt akkor sem volt 8 gól különbség a két válogatott között, másrészt ilyet semmilyen, számottevő, vagy magát annak tartó csapat a világon nem engedhet meg magának, hogy már félidőben 0-4-re álljon. Ezt egy amatőr társulatnak, egy San Marinónak még elnézik, ennél feljebbi szinten nevetséges így összezuhanni."

- Nem feltétlenül igaz. Láthatod, Izland esetén is 4-0-lal mentek el reklámszünetre. Igaz, ők a második félődőben csak egy gólt kaptak, és kettőt még lőttek is, de mutatja, hogy nem "szégyen" az ilyen egy klasszisokkal jobb világszínvonalú válogatottal szemben egy nemzetközi helyezésen meg sem jelenő csapat számára. Az izlandiak ugyanúgy győzelemként ünnepelték, mint mi a belgák elleni meccset.

"Nem feltétlenül igaz. Láthatod, Izland esetén is 4-0-lal mentek el reklámszünetre."

Ezt másként látjuk, mert szerintem kifejezetten "ciki" volt további két gólt kapniuk, főleg a negyedik volt rájuk nézve elég sekélyes (átlépős csel -> védő sima lefutása -> kapus sima átemelése). Azt gondolom, összezuhantak az izlandiak az első félidő második felére, ami talán még az ő mércéjükkel mérve is szégyenletes, ugyanakkor mindenképpen a javukra írandó, hogy a második félidőt megnyerték.

Mondjuk a franciák nem hajtották szét magukat a szünet után, és akkor még csak finom utalást tettem a teljesítményük szintjére.

Nem ciki hogy valamit nem tudsz és azt elmész megtanulni egy iskolába? :D

Magyarországon Dárdait kivéve nincsenek (nem voltak) nemzetközi színvonalú és JÓ magyar edzők. Ez van. Storck és Dárdai egy tőről fakadnak, ismerik egymást még régről a Herthából és Dárdai is külföldön tanulta meg hogy kell jó edzőnek lenni.

A sok -ics-ezést pedig nem értem. Fehér bőrűek. Magyar az anyanyelvük. A magyart választották más válogatott helyett, pedig volt aki mehetett volna máshova.

Oké hogy mondjuk egy Fekete Pákót én nem hívok még magyarnak, majd csak talán neki az unokáját, ha az már csak fele ennyire lesz sötét színű, meg jól tud magyarul és magyarnak is vallja magát.

Elég messze vagyunk még azért a francia/spanyol/német/stb válogatottaktól, ahol a játékosok jellemzően több mint fele nem fehér bőrű és a szüleik/nagyszüleik nem is Európából jöttek. Úgyhogy egy szavunk nem lehet a magyar csapatra ilyen szempontból. Finoman szólva etnikailag és nemzetileg elég egységesek. (Az én apai-nagyapai dédapám pl Csehországból jött bányász volt, de aki a családfája összes ágát vissza tudja vezetni akár csak 200 évre visszamenőleg úgy, hogy abban kizárólag csak magyar nemzetiségű és magyar anyanyelvű emberek vannak, majd szóljon)

Lehet hogy most kell nekünk egy Storck (és minden tisztelem az övé), de hátha Storck bácsi eléri azt, hogy 10-20 év múlva olyan emberek kerülnek ki a kezei alól, akik akár magyar edzőként is megállják a helyüket a magyar válogatott élén úgy, hogy közben nemzetközi és világszínvonalú munkát produkálnak.

Tudom hogy nehéz, mert mindenki azonnali pillanatember szeret lenni, de térjünk vissza ezekre majd 10-20 év múlva. Ha Storck bá jó irányba tereli a dolgokat, simán lehet hogy majd Dárdaik váltanak Dárdaikat később a nemzeti csapat élén.