Mi a rosszabb? Elbukni egy döntőt, vagy el se jutni a döntőig? (mint játékos és drukker egyaránt)

Elbukni rosszabb szerintem. Amikor már ott vagy egy kéznyújtásnyira és mégsem sikerül.

Ha egy csapat menet közben búcsúzik akkor ritkán látni pályán összetört, könnyező játékost, komolyabb döntő után gyakran.

Idén talán az Olasz kupadöntőben lehetett látni ezt a legjobban (Lazio-Roma).

Szerintem viszont sokkal rosszabb ha el sem jutsz a dontoig, hiszen a sport az eredmenyrol szol, nem a resztvetelrol (ez utobbit csak a hobbi sportban mondjak, hogy a reszvetel a fontos). Verseny szinten azert kuzd mindenki, hogy nyerjen ... nem pedig, hogy eltoltse az idejet. Ha egy versenyszintu sportolo el sem jut a dontoig, az azt jelenti, hogy nincs meg felkeszulve a dontore, eselye sincs osszemernie magat a legjobbal.

Dontoben elbukni: rettenetes erzes, de egyaltalan nem szegyen es amugy is egy jobbtol kikapni nem szegyen, sot ... egy dontobe bekerulo akarki elmondhatja magarol, hogy benne volt a ket legjobban, csak most a masik bizonyult erosebbnek. Dontoben, egy nagy kuzdelemben meg akar hosies is lehet az elbukas (neha csak egy hajszalon mulik, hogy ki viszi el a baberkoszorut) ...

... viszont aki el sem jut a dontoig, az kutyauto, arra nem emlekszik senki, arrol nem is tesznek emlitest.

Nezd csak meg a mai celeb vilagot, hasonlo a kep:

Senki nem foglalkozik azokkal, akik a tehetsegkutatokon mar a selejtezoben kiesnek (csak rohog rajtuk mindenki) ... viszont a masik oldalon (tok mindegy ki nyeri magat a versenyt), mindegyik dontobe jutottbol "sztar" lesz. Hat ennyi :)

elozo vagyok, csak meg eszembe jutott:

Dontoben elbukasban ott a remeny, hogy legkozelebb majd sikerulhet :) De aki(k) sosem jutnak el a dontoig, azoknak csak ahhoz is nagy fejlodes kell, hogy egyaltalan eljussanak odaig, nem pedig, hogy megkuzdjenek a legjobbakkal.

Top 10-ben lenni mar nagyon nagy siker. Azokra odafigyel az egesz vilag.

Az indultak meg rovattal ki foglalkozik?

Szponzori oldalrol is: azert jobb reklamhordozo egy olyan csapat, akire az egesz vilag figyel, mint egy nevesincs akarkinek.

Elbukni, mert az sokkal nehezebb elhordozni és sokkal keményebb kitalálni belõle, de sokkal jobb hosszú távon...

...a fociba is szerintem az a német csapat járt jól hosszú távon aki soha nem tudott se európa bajnokságot se világbajnokságot nyerni de mindig ott voltak az elsõ 4 ben...

"Nem vesztettem. Második lettem. Ez is győzelem. Hogyan lehetnék boldogtalan a második hellyel? Millió ember létezik aki szeretne a helyemben lenni."

-Lauren Alaina

Mert a bronzos győzelemmel zárta. De lehet kikapott az ezüstöstől, tehát az eredmény reális.

Szerintem szurukolóként az a rosszabb, ha el sem jut a csapat a döntőig. Lásd spanyol-olasz focidöntő nemrégiben. Én Olasz párti vagyok több, mint 20 éve, és nem reccsentem meg azon, hogy szétverték őket, mert elfáradtak. Hát ez van. De odáig szépen elmentek. A vesztes csapatnak már lehet nem ez a véleménye, de ha valóban az elfáradásra tudják kenni, meg arra, hogy kb senki sem várta el illetve várta tőlük, hogy odáig elmenjenek akkor.. minden másképp fest.

El se jutni.

A döntő elvesztése után persze egy ideig jobban fáj mintha el se jutottak volna addig. De kicsivel később, mikor már reálisan értékelik az eredményt akkor egyértelmű, hogy a 2. hely sokkal jobb mintha hátrébb végeztek volna.

Aki mást mond az tuti nem sportolt még semmit.