Tényleg könnyen törik?

Nálunk valamiért szeretik az emberek lehúzni amit ők maguk nem használnak, vagy az ára nem egy felnőtt ember éves keresete... Tipikus példa ez is. Nem, nem robbanásveszélyes az alu váz, ahogy nem az a hi-ten acél, a Tourney váltó vagy a Suntour teleszkóp sem.

Az, hogy az alumínium törik mindössze azt jelenti, hogy az acélnál merevebb anyag, így ha 30-cal nekirepülsz vele a villanyoszlopnak akkor törni fog, hasonlóan karbonhoz, és az acéllal ellentétben, ami hajlik. A végeredmény tökmindegy, mindegyik használhatatlan lesz.

De ha attól tartasz, hogy csak úgy menet közben magától ketté fog jönni a vázad, akkor megnyugtatlak, nem fog.

Torik, de nem keves ido...

Nekem tobb is tort/repedt, de nem fiatalok voltak hanem kb 8-10evesek...

Normal hasznalat mellett ennyi a realis elettartam...alkatreszek mas teszta...dh-nal pl evente illik uj kormanyt venni....szuperkonnyu nyeregcsovek se birnak tobbet 1-2evnel (pl tune, kcnc)

Azért az utóbbi 20 évben az alu ötvözetek is fejlődtek. A régiek a kivérző ötvözők miatt az idővel erősen ridegedtek, elcseszett hőkezelések, hegesztések esetén még inkább előfordultak ilyen problémák. A számítógépes modellezés nélkül tervezett vázaknál a feszültséggyűjtő pontok gyakran szenvedtek fáradásos törést.

A mai vázaknál ez már nem jellemző.

Egy CAD-es tervezést már a legutolsó vacak kínai gyártó is megengedhet magának és a pár évtizede még csak a NASA választékában lévő ötvözetek ma hétköznapiak.

Szóval nincs mitől félni.

Annak idején 20 éve a jó öreg 7005-ös illetve 6061-es ötvözetekből készültek az aluvázak. Ma is.

A külöbnség annyi, hogy mára már a gyártók megtanultak bánni az alumíniummal, egy modern váz össze sem hasonlítható a kezdetiekkel.

Az tény, hogy az alumínium merev (sportcélokra ezért hatékonyabb, mint az acél), nincs rugalmassága -éppen ezért használnak a kritikus helyeken hajlításokat, változó falvastagságú és hydroforming csöveket, stb., hogy így "szimulálják" az acél rezgéselnyelő képességét. Ehhez jön a ma már szinte szériafelszerelésnek tekinthető rugós felfüggesztés. Ezek mind jelentősen növelik a biztonságot. Persze csodák nincsenek: az alumínium egy idő után elfárad és megjelennek a repedések. Jellemzően egy vázra kb. 15 évet lehet számolni...

Az pedig, hogy miért lett szinte egyeduralkodó a vázgyártásban az alumínium, igen egyszerű: a gyártóknak nagyobb tételben sokkal gazdaságosabb, könnyebb megmunkálni, olcsóbb az alapanyag, nagyobb mennyiségben rendelkezésre áll és több lehetőség van játszani a csőátmérővel és falvastagsággal, mint az acél esetén.

De a technológia más irányban is fejlődik: jelenleg úgy tűnik, belátható időn belül átveszi az alu helyét a karbon...

"Az pedig, hogy miért lett szinte egyeduralkodó a vázgyártásban az alumínium, igen egyszerű: a gyártóknak nagyobb tételben sokkal gazdaságosabb, könnyebb megmunkálni, olcsóbb az alapanyag, nagyobb mennyiségben rendelkezésre áll és több lehetőség van játszani a csőátmérővel és falvastagsággal, mint az acél esetén."

Hát azért itt sántítanak dolgok.

'olcsóbb az alapanyag, ...mint az acél esetén."

Az alumínium-ötvözetek cső, lemez előgyártmány ára 1200-2000 Ft/kg, az acélok 220-380 Ft/kg árban, a CrMo ötvözetek 500-600 Ft/kg árban.

Szóval nem, nem olcsóbb. Még úgy sem, hogy az alumínium vázakba kilóra némiképp kevesebb anyag kerül, mint az acélba.

"nagyobb mennyiségben rendelkezésre áll"

Hát, ez sem igaz, a piaci ár a piaci menyiséget is tükrözi, az acélötvözetek jóval nagyobb mennyiségben hozzáférhetőek.

"könnyebb megmunkálni"

Hát ez esetleg a forgácsolásra igaz, mert nagyobb forgácsleválasztással lehet haladni, de ez sem mérvadó, mert az acél vázak sokkal kevesebb forgácsolt elemet tartalmaznak.

Hegeszteni éppen hogy az alumíniumot bonyolultabb, mert a vasötvözetek lekvárosan viselkednek hegesztésnél, de az alu folyik, mint a víz.

A hajlítás meg, hiába kisebb a szilárdsága, a hajlítási technikák nem olyan egyszerűek, éppen a repedésveszélyek miatt.

Némiképp a hőkezelés is bonyolultabb, de ez szerintem nem jelentős ártétel.

Összességében tehát az alu vázat drágább gyártani. Viszont kilóra számítva a kész vázat sokkal jobb árban lehet eladni.

Az alunál magasabb árkategóriás modern CrMo és egyéb acélötvözet vázakban iszonyat mérnöki tervezési munka és technológia rejlik, ami biztosítja az aluhoz mérhető tömegű acélvázak szilárdságát.

A karbon teljesen más tészta, ott a gyártási eljárásnak vannak hatalmas kezdeti beruházási költségei, drágák a gyártógépek, az alapanyagok, drága számítógépes tervezés van benne és rengeteg géppel egyelőre nem helyettesíthető minőségi emberi kézi munka.