Országúti fékek közül melyik a jobb? A patkó vagy a két forgáspontú fékek? Számít a fékhatásban a benyúlás mérete is?

A két forgáspontúak nagyobbat tudnak harapni.:D

Ebben nem vagyok biztos, de a nagyobb benyúlásúakat jobban lehet adagolni.

A "patkó" fék ma már nem országúti fogalom, és régen sem csak országútin használták. Persze a mai országúti fékek is patkó alakúak, és az elv is ugyan az, csak a benyúlás csökkent, a forgáspontok száma nőtt, a féktest masszívabb lett. A két forgáspontú fék - jobb vagy sem - erősebb az egy forgáspontosnál, így kisebb kézi erővel lehet fékezni. A fékbenyúlás mértéke annyiban számít a fékhatásban, hogy a nagyobb benyúlásnál erősebben kell húzni a fékkart.

A patkó fék a régi típusú, ált. hosszú benyúlású fékek gyűjtőneve, ezeknél ráadásul a fékpofa a felnitől is nagyobb távolságban van (pl. a kerék felfújt gumival való kiszedhetősége érdekében is egy városin pl.), így nagyobb a fékkar üresjárata. Mivel csekély erővel húzva még alig fog a fék, ezért jobban adagolható, szinte esélytelen hirtelen blokkolni a kereket.

Hozzá tenném: az acélfelnis, Weinmann Junior (patkó) fékes bringámon esőben szinte teljesen megszűnik a fékhatás, így az abszolút időjárásfüggő. Ez a hosszú benyúlásának erősen következménye (nincs az az erő, amivel a fékkart húzva a csúszós felnin megfelelően lassíthatnám a bringát.

Annyit tennék hozzá, hogy a krómozott acélfelnimen elhanyagolható ez az anyagkülönbség, ráadásul kétféle fékpofa működik elől-hátul. Mikor kissé nedves lesz a felni (erősebb tapadás), jobban fog a fék , mint szárazon (!), aztán full vizesen szinte megszűnik a fékhatás (az abroncsfékhez hasonlóan, csak ott durvább a dolog).

Viszont így legalább abszolút óvatosan hajtok :-)

Fizika... erőkar-teherkar...

Két forgáspont és rövid benyúlás adja a legnagyobb fékhatást: nem véletlen, hogy profi gépeken ezt használják. A hosszú benyúlás kompromisszum (főleg régebbi keróknál), az egyforgáspontos rendszer meg kihalóban van...