Szoktatok bringával esni?

Montisként persze

De furcsa mód amíg betonon tekerésztem,még többet estem:D

Mondjuk most meg jobban megérzem

Én már megtanultam vigyázni, miután a 25 széles outi gumit úgy befordította kerekestől a villamossín ahogy kellett, én ráestem a jobb kezemre, a kisujjam azóta sem hajlítható be teljesen. Legutóbbi esetem eldőlés volt, mondom megállok feltölteni a kulacsot, gurulok lassan a kúthoz, fék óvatosan ahogy kell de hopp... Beakasztva maradt a pedál... XD

Előtte is ritkán estem, nem voltam vadulós fajta, igaz kihívásokat kereső montis sem. Eleve gyerekként kempingem volt, a 90-es évek eleji áruházi montijai meg nem voltak terepre valóak. Pár éve fordult még elő trekkinggel hogy túl nagyot döntöttem, mindezt vizes úton, na ott fájt az oldalam. Még előtte kicsit szintén az eső tréfált meg de durván: Beharapott az első V-fékem, én meg átbucskáztam a kormányon mint a cirkuszban de szerencsére jól estem, viszont az oldalam pár napig fájt utána.

Az hogy szoktam, túlzás. De előfordult már. A régi biciklimmel sokszor. Tavaly vettem egy újat, erre próbálok vigyázni. Szűk 1 év alatt még nem estem vele szerencsére.

Volt, hogy kanyarban homok volt az aszfalton és emiatt csúsztam ki. Gyakorlatilag eldőltem és a szalagkorlát állított meg. Meg olyan is volt nem egyszer, hogy majdnem bukfencezés lett. Mikor városban az autósok úgy fordulnak ki elém, nem megadva az elsőbbséget, hogy azt hiszeik a biciklinek fél méter a fékútja, vagy majd valahogy elpárolgok.

Ritkán kb öt évente egyszer.

Most három hete bújtam 30- al zúgtam le hegyről és egy vízelvezető vaspántban megcsúsztam mert esett az eső.

Jő hogy nem tőrt semmi de a csuklóm még nem az igazi.