A kerékpározástól lehet önbizalmat szerezni ?

Mihez képest?

A kerékpározás egészséges sport. Már, ha jó levegőn űzöd.

Igen.

De viszonylag szűk körben.

Attol,hogy 10 perc alatt feltekerek a Jánoshegyre a Szélkálmánról, nem merem elhívni a Bettit randira.

De mindenkit leugatok a parkban,aki nem nyom 30as átlagot emelkedőn felfelé.

Önmagában ezért kezdeni bele a kerékpározásba szerintem nem érdemes. De a sport, mozgás alapvetően jót tesz a testi és lelki egészségnek is, tehát elképzelhető, hogy elérhető vele valamilyen szintű javulás. Önbizalomnövelésre egyébként jellemzően jobb a testépítés. Egyrészt a nagyobb erő, jobb megjelenés önmagában segíthet, másrészt valószínűleg a tesztoszterontermelésre is jobb hatással van. Bár ez nem tapasztalat, de szerintem küzdősporttal is hasonló, vagy akár jobb hatás érhető el.

Viszont akármilyen úton is indulsz el, ezek a változások időt és kitartást igényelnek. Nem várhatod, hogy két hét sportolás után te légy az alfa hím.

A sport alapvetően arról szól, hogy legyőzzük önmagunkat. Ma még nem tudok feltekerni a kékesre, de edzek, lépésről lépésre haladok és a végén képes leszek rá. És amikor felértem, akkor elégedett leszek önmagammal, mert meg tudtam csinálni, ami nemrég még lehetetlennek tűnt.

De ugyanez igaz lehet a futásra (ma még nem tudok 10km-t lefutni, de dolgozom rajta, hogy képes legyek rá), a súlyemelésre (ma még nem tudom feleelni az X kilós súlyt, de jövőre már röhögve kitolom) stb.

Amikor az ember meghaladja a saját korlátait, akkor nő az önbizalma is és mivel a sportnak vannak szemmel látható eredményei (a brigázástól erősek és formásak lesznek a lábaid, a súlyemeléstől megizmosodsz, a futás kb. az egész testet formálja), ezért van visszacsatolás.

De persze ha valaki súlyos (netán kóros) önbizalomhiányban szenved, azon a sport ÖNMAGÁBAN nem segít, de jó kiegészítője lehet egyéb terápiáknak.