Sport, családi problémák?

6 éve versenyszerűen sportolók. De az elejétől fogva megmondtam , hogy én nem akarok felnőttkorba versenyezni már. Nem akarok sportoló lenni.

Nagyjából 3 évig nagyo élvezetem, pacek volt a társaság és az edző. Aztan edző váltás volt, és az eredmények jobbak lettek ugyan de a társaság csak roszabb.

Egyre több volt a sunyi hátsó szándékkal teli gyerek. A régi jo társaságból nagyjából 3-4, ember maradt akit még szeretek. Egy éve összejöttem az egyik lánnyal és amíg együtt voltunk tökéletes volt és igazaból vele voltam csak egész edzésen. Aztán szakítanon kellett vele, mert megváltozott és nem igazán törődött a kapcsolatunkkal.ez volt augusztusban es szeptemberben mikor elkezdődött az iskola es új barátaim lettek, akkor jöttem rá, hogy mennyire utálom ezt a társaságot edzésen. Amióta elkezdődött az iskola azóta többet kaptam az új barátaimtol mint a regiektol összesen.

15eves vagyok mellesleg. Azt még tudni kell, hogy 3eve a válogatott csapat tagia vagyok. De én idén elhatároztam, hogy ezt az évet meg megcsinálom maximálisan, utána vagy abbahagyom és keresek más sportot, vagy nagyon ritkán járok le.

Kisebb részletek még.

Az edzőmnek van pár kedvence (nekik van lehetőségük lejárni plusz edzésekre, mert közel laknak a telephez ahol edzünk.) De nekem nincs erre lehetőségem, se erőm és kedvem.

Nekem a heti 6 edzésem elég és többet nem is akarok. De az utóbbi időben egyre kevésbé akarok lejárni es nincs kedvem hozzá. Mondtam a szüleimnek, hogy jövőre valószínűleg abbahagyom és keresek más sportot és azt kaptam válaszként, hogy amíg nem érettségízek le, addig muszáj nem hagyhatom abba. Azt mondta apám, hogy ugy kell abbahagynom hogy élvezzem. De én ezt nem bírom így.

Közbe állandóan kapom tőlük a megjegyzést, hogy mennyire flegma vagyok nem tudok normálisan beszélni meg minden.

És a testvéreim is letámadnak ezzel ..

Most komolyan ha a testvérem beszól vissza szólok de nem csúnyán. Ne várjon mást.

És anyám pedig ha vlk felidegesíti akkor mindenkivel kiabál és nem is lehet hozzászólni.

Tudom szemtelen vagyok néha de ez a korral jár és próbálok rá figyelni.

Meg azt mondja apám, hogy azert akarom csak abbahagyni, mert kamasz vagyok es a kamaszok hülyeségeket csinálnak.

Ez tény, de már éveket óta egyre kevésbé érdekel ez az egész. Amióta edzőt valtottam azóta kezdődött és akkor meg kozelsem voltam kamasz..

Nem tudom mit csináljak már

Magamon is érzem, hogy változom.

Hogyan kene ezt kezelni?

Ui: bocsánat a helyesírás, összevisszaságert