A karate 5 nagy ágában mennyire nagyok az eltérések?

Nagyon szívesen, örülök, hogy segíthettem!

Én a karate egyik stílusát sem művelem, de az érdeklődésem a harcművészetben teljes körű, így az idők folyamán igyekeztem minél több információt gyűjteni mindenről ezzel kapcsolatban, és pusztán szenvedélyes érdeklődésem mellett mintegy kötelességemnek érzem, hogy az elméleti tudásom minél szélesebb körű és elmélyültebb legyen.

Az internet nagyon hasznos és jó dolog, sok értékes információ fellelhető rajta, de még ha egy stílus honlapján jársz is, nem biztos, hogy a stílusuk elvi bemutatását fontosnak tartják. Én személy szerint két könyv ismeretét tartom alapvetőnek, tudásom legjavát én is ezekből szereztem. Az első Dr. Ujvári Miklós A délkelet-ázsiai harci művészetek c. könyve, ebből a harcművészet egészének történetéről és az egyes stílusokról is elmélyült tudást szerezhetsz; illetve Werner Lind Nagy harcművészeti lexikona. Nos, ez a valaha megírt legátfogóbb és legmélyebb tudást nyújtó harcművészeti szakkönyv, kis túlzással mondhatjuk, hogy ami ebben nincs leírva a harcművészetről, az nem is létezik. Dr. Ujvári könyve antikvár, de én máris találtam Neked egyet, nagyon olcsón:

[link]

Még ha többé nem is használod ezt a honlapot, már ezért a könyvért érdemes regisztrálni, ugyanis nagyon nehéz hozzájutni, ritkaságszámba megy már.

Werner Lind lexikona talán még nagyobb ritkaság, nagyon kevés jelent meg az országban, nem is nagyon van raktáron, de az interneten több helyről is meg lehet rendelni. Bár kifejezetten drága, mindenképpen javaslom a beszerzését, a már említett okokból. Mondhatjuk, ha ez megvan, akkor rám már nincs is szükséged. :)

Remélem tudtam segíteni.

Köszönöm a tiszteletteljes szavakat, igazán jólesnek!

Én a harcművészet egészéről csakis szenvedéllyel szólhatok, mert ha valaki műveli, és tényleg teljesen mindegy, melyik stílusát, az testtel, szellemmel, lélekkel és amiről az egész szól, a jellemmel olyan csodát tesz, amit csak az érthet meg, aki érti a forrását, magát az embert.

Kívánom, hogy utad kitartással és sikerrel bővelkedjen, de mielőtt belevágsz, egy dolgot véss az eszedbe: a harcművész mindig a jelleme tökéletesítésére törekszik, és az erő, amit szerezhetsz általa, csak akkor lesz tényleg a tiéd, ha hajlandó vagy lemondani az erőszakról.

Minden jót!

a shotokan aránylag "szegényebb" technikában, villámgyors, pontos technikákon alapszik: http://www.youtube.com/watch?v=uQoLMIkbeBA műveltem! Inkább az erőre alapoz, és a széles állásokra.

A goju ryu kisebbek az állások, ott inkább "lágyan", elvezetéssel reagálnak egy erős támadásra (elvileg mi értelme egy erős rúgást alkarral védeni, mert lehet hogy a mi kezünk törik el). Természetesen a reagálás szintén a lehető leg erősebben történik. A "folyamatos" karate más szavakkal, ellentétben a shotokannal, ami egy ütés egy halál elvre törekszik.

A kyokushin az erőkarate, na ott mindent erővel, csak fejre nem támadunk, mert nem akarjuk ugye egymás agyát kiloccsantani.

A wado ryu meg több csavarást, kicsavarodást tartalmaz, annyira nem tudom.

Átfedések nyilván vannak. Ezért nem szabad azt mondani, hogyha valaki ebben a stilusban jó, akkor a másikban totál pancser. A yaku-tsukit mindenhol úgy ütik, alap ütés, és a nagylábújból indul.

És persze nem is érdemes ellentétbe állitani a stilusokat. Nekem mint volt shotokanosnak igen "meglepő" a gojukai "rámászós", kisebb távolságot tartó, és egyfolytában cséplő ellenfél. De énis okoztam már meglepetést a gyors belépek-megütöm-kilépek mozdulatommal. Ha teljes erőből megütnék egy kyokushinest gyomorra, az valószinüleg helyben meghal a röhögéstől, de ugyanakkor meg esélye nincs egy gyors, célzott áll ütés elől. Más stratégia!

Hát, elvileg optimális lenne az összesből összegyúrni azokat az elemeket, amik mindenhogy legyőzhetetlenné tesznek, csak elvileg erre egy élet kevés