Schumacher megérdemelte azt a 7 világbajnoki címet?

Az ő helyzete kissé furcsa, mert egész pályafutása alatt alig akadt kihívója. Senna meghalt, a 80-as évek legendás pilótái kiöregedtek és visszavonultak. Egyedül Häkkinen tudott tőle két címet lenyúlni (bár az egyiknél MS sérülés miatt sok versenyt kihagyott), de a 2000-es évek első felére a csapat műszakilag is nyomasztóan a többi felé nőtt és öt címet zerzett zsinórban. A szabályokat is úgy hozták, hogy Shumacherből legendát faragjanak. Nem csoda, MS előtt nem volt különösebben népszerű a F1, ő volt az első világbajnokuk.

Az leső világbajnoki címét még elég vitatott körülmények közt szerezte, 94-ben az utolsó versenyen kisodródott és kiütötte Hillt (a másik bajnok esélyest), aki egyébként megnyerte volna a VB címet.

Aztán ugye megerősödött több addig lassabb csapat, a Renault, McLaren, kisebb hullámvölgybe került a Ferrari, beértek a napjaink top pilótái (Raikönen, Alonso) és Shumachert sorba verték, azon megy a vita, hogy addigra MS mennyire égett ki. Két vesztett cím után visszavonult. Amikor pedig visszatért, már csak egy korlátozott képességű csapathoz került és az előzőek mellett olyanokkal kellett versenyeznie, mint Rosberg és Hamilton. Ellenük sem tudta már felvenni a tempót.

Ami elgem illet, olyan a világbajnoki címei nagyjából felét biztosan megérdemelte. A mezőny többi tagjához képest jó képességű pilóta volt egy megbízható és gyors autóban, de ő és a versenyszervezés is sokszor kedvezett neki, eleve hátrányos helyzetbe hozva a többi cspatot.

Bőven meg. Az előző válaszoló elfelejtette megemlíteni, miket ért el azokban az években, amikor nem lett bajnok. 96-ban csak a két rakéta Williams előzte meg, mikor a fostalicska Ferrariban ült. 97-ben a Williams rakéta ellen kis híján bajnoki címet nyert (a végét hagyjuk, mert arról is egy oldalt lehetne vitázni.) 98-ban az ezüst henger ellen ismét kis híján bajnok lett. Az meg, hogy a szabályok nekik kedveztek, az meg blődség. Pont, hogy a domináns évei után nyúltak a szabályokhoz a Ferrari kárára. 2003-ban az egykörös időmérős baromság, 2005-ben az egy gumiszett/futam őrület. Amiért a kedvencem, sosem adta fel, sem 98-ban, mikor úgy tűnt, a McLarent semmi nem állítja meg, sem 2006-ban, mikor 25 pontos hátrányban volt Alonsohoz képest. (A betiltott ellensúlyos lengéscsillapítóról megint lehetne vitázni.)

A visszatérése? A bajom az, hogy messze jobb volt ő annál, mint amit a ponttáblázatok mutattak.

Különösen szimpatikus az "Együtt győzünk, együtt vesztünk" hozzáállása.