Mit gondoltok, miért a távol-keleti harcművészetek körül van ekkora felhajtás, amikor az európaiak sokkal hatékonyabbak?
A birkózás a legősibb ábrázolt küzdősport (15000 éves barlangrajzunk van róla Franciaország területén), de a boksz is nagyon régi: itt egy 3500 éves falfreskó, amely kesztyűben bokszolókat ábrázol.
Már az egyiptomi birodalomban is rendszerezték a birkózó dobásokat, ezt nézzétek meg:
A boksz, birkózás és vívás jelenlegi edzésmódszertana és tökéletes hatékonyságot kifejlesztett stílusa több ezer év fejlődésének köszönhető. Ezeket edzették a katonák, a gladiátorok. Miből gondoljátok, hogy a távol-keleti harcművészetek jobbak, mint a saját európai rendszeink?
a felhajtás okát itt olyan jól összefoglalja a 3as válaszoló a 3. bekezdésében,hogy ennél jobban szerintem nem lehet-
http://www.gyakorikerdesek.hu/sport-mozgas__extrem-sportok__..
de te is írtál ide,gondolom olvastad.
BBKristof miért szerinted mit csináltak Nagy Sándor, Hannibál vagy Julius Caesar katonái? TV showra készültek? És a gladiátorok az arénában? Vagy a kereszteslovagok?
Pont ez a "védőfelszerelés nélkül, élesben" szemlélet ami megöli az un. "harcművészeteket" -- mert ha a gyakorlópartnereden nincs védőfelszerelés, soha az életben nem tanulod meg rendesen megütni. Nézd meg, a kyokushinkai hova fejlődött: nincs fejütés. Ettől lett "harcművészet"? (Tudom, hogy a célja az ölés bla-bla -- gyerekek a 21. században, civil környezetben élünk, kinek a célja itt az ölés? Csak mert a méd, perzsa, asszír, pun, római, görög, makedón stb. katonáknak az volt, és az ő kultúrájukon fejlődött ki a boksz, birkózás -- akkor most mi van?)
A japán stílusok amúgy mindig fegyveresek.
"BBKristof miért szerinted mit csináltak Nagy Sándor, Hannibál vagy Julius Caesar katonái? TV showra készültek? És a gladiátorok az arénában? Vagy a kereszteslovagok?"
Fegyverrel harcoltak és valameilyen páncélban, miközben a harcművésznek a teste maga is fegyver. A Kyokushin egy modern sport (amúgy marha jó:D) nyilván nem fogjuk megölni egymást edzésen, nem fognak gégén könyökölni, de ha megkérsz valakit megküldi a tarkódat sarokkal. Csépelik a veséd meg a gyomrod rendesen puszta kézzel, nem kell kétszer kérni. Az se hülyeség amit a linkelt kérdésben a harmadik ír, én a mesteremtől kb csak azt hallom milyen szar vagyok, az az elve, hogy nem dícsér meg senkit és indulok versenyeken is, nem azért tanulok harcművészeteket mert azthiszem, hogy attól egyből tudok már valamit. Most persze a pusztakezes, védőfelszerelés/páncél nélküli harcra gondolok, a kardművészetekhez még annyira sem értek, de amúgy japánban külön harcművészet az íjászkodás is. Azt senki nem írta hogy 5 szamuráj levert volna anno mindenkit, bár azért ha a katanára gondolsz :D még a második világháborúban a németeknek se voltak hajlandók elárulni hogyan készül, megpróbálták utánozni, nem sikerült.
És te miért gondolod hogy az európaiak hatékonyabbak lennének (amúgy)? Csak mert így tetted fel a kérdést.
Neutronlovag: nem hagyományőrző stílusokra gondoltam (mint a Baranta), hanem arra, hogy a harci kiképzés edzésmódszertana évszázadok alatt azt csiszolta ki, amit birkózáson, ökölvíváson, víváson megtanulhatsz. Való igaz, hogy ezek csak a szükséges készségek egy nagyon szűk halmazát tanítják (azaz sportot csináltak belőle annak érdekében, hogy teljes erőből lehessen gyakorolni), de pont azt a részhalmazát, amelyet nagyon nehéz megtanulni. Nyilván ez nem elégséges az önvédelemhez/támadáshoz, de ezek a készségek elengedhetetlenek a harcban.
Vessük össze pl. a karatét és a bokszot. A karatén puszta kézzel (max. seiken védőben) küzdenek, és ELVILEG tudnak 40-féle technikát. A bokszon meg csak három technika van, és azt is puhakesztyűben gyakorolják. Szerinted melyik a hatékonyabb? (Elég könnyű kérdés, le kell menni mindkét edzésre és be kell állni küzdelembe.)
Az, hogy a hagyományőrző egyesületek mit csinálnak, az meg egy másik dolog. Így látatlanban sem gondolom, hogy a művelőik akárcsak labdába rúghatnának egy bokszversenyzővel vagy birkózóval.
BBKristof: ki kell, hogy ábrándítsalak, de a japán katonák is állig felfegyverkezve és páncélban harcoltak, és a japán harcművészetek (az aiki és a ken) mind fegyveresek. A pusztakezes harcművészetek kínából erednek, de erről se vagyok meggyőződve, hogy _csakugyan_ pusztakezesek-e. A kung-fu, karate is használ eszközöket (ez utóbbi a kobudo formájában: tonfa, nunchaku, sai stb.), de nyilván okinawán a történelmi helyzet miatt alakult úgy, hogy megpróbáltak a testükből azt kihozni, amit csak lehet. (Mivel parasztoknak be volt tiltva a fegyverviselés.)
A gond azonban az edzésmódszertannal van: a tradicionális távol-keleti harcművészeteket évszázadokon át csak kata formájában gyakorolták, nem volt teljes erőből kivitelezett gyakorlás. Ezt ismerte fel Jigoro Kano amikor megalapította a judót, kiválogatva azokat az elemeket, amelyeket lehet teljes erőből gyakorolni, mert nem okoznak törést. (Ez utóbbiak mentek a katába illetve az aikidóba.) De ugyanerre jött rá Bruce Lee is, amikor rádöbbent arra, hogy az amerikai izomkolosszusok ellen a tradícionális kung-fu nem sokat ér -- így jött létre a jeet kune do. Bruce Lee híve volt a védőfelszereléseknek.
Tehát a két véglet egyértelmű: vagy sportot csinálsz a küzdelemből, és teljes erővel gyakorolhatsz, kialakíthatod az izomrendszeredet, állóképességedet, reflexeidet stb. Vagy elveted a védőfelszereléseket és "halálos" technikákat gyakorolsz, nyilván csak imitálva mert az edzőpartner nem fogyóeszköz.
Hogy melyik a jobb módszer: ezt talán a börtönverekedésekből lehetne leszűrni, de mivel szerencsére ott még nem jártam, így csak sejtem, hogy a bokszolóké az alsó priccs.
Tisztában vagyok vele, hogy a karate és a kungfu is tartalmaz fegyveres arcot.
De ahogy nézem van valami rálátásod a témára, legalábbis több mint nekem.
Szerintem azért pl. a kyokushin jó átmenet a kettő között.
Hogy a boxoló és a tanítvány közül ki nyerne: passz,de történt már ilyen is: http://www.gyakorikerdesek.hu/sport-mozgas__egyeb-kerdesek__..
bár itt alul épp a kyot szidom, tkdval meg az a bajom, hogy alig látok ki a védőfelszerelésből, de legjobban a kesztyű zavar, sokkal rosszabb benne az egyensúlyom, edzésen főleg csak rúgunk és nem hordjuk sokat a kesztyűt.
Egyik mesteremnek van egy igen ígéretes tanítványa, kickboxban is szokott indulni, sok érme van, szóval nincs aduász stílus szerintem, mindenkinek a hozzá leginkább illőt kell megtalálnia amit alkatához illően legjobban tud alkalmazni.
Na meg nem tudom mennyit gyakorolnak puszta kézzel a boxolók, de legalább ennyi előnye lenne a karatésnak, hogy hozzá van szokva.
Nem muszáj végletesen edzeni. Lehet néha kesztyűt meg fogvédőt húzni harcművészeteken belül is, ashogy a bambuszkard sem rossz találmány csak nem kell túlzásba vinni. Az ellenkező irány nem nagyon mükösik box edzésen nincs lehetőség a másik véglet anyagát belevinni, mert az egy elég komplex valami amit kihagynak belőle, illetve igény sem különösebben mutatkozik rá a boxolók stb részéről. Míg fordítva nem megoldhatatlan némileg a másik végletben tapasztalatot szerezni.
Az alap különbséget abban látom, hogy míg az európai rendszerek túlspecializáltak, ezért a rendszeren kivüli elemeket nehéz belevinni. Addig a távol keleti rendszerek igen rugalmasan alkalmazkodni tudnak így egy egy egyénileg kiemelkedő terület jól kifejleszthető, míg a többi képpeség is felhozható egy közepes szintre okos gyakorlással.
A kung fu stilusoknak is van előzménye Indiában onnan indult el a harcművészetek ezen vérvonala. Míg japánban a fegyveres harcművészetek fejlődtek illetve hívták életre a lefegyverző technikákat így jó megállapítás, hogy a japán gondolatvilágban csak fegyveres harcművészetek léteznek, ez akkor is megmarad, ha adott helyzetben egyik félnél sincs fegyver.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!