Miért csak a gazdagok lehetnek élsportolók?

A legtöbb élsportoló azért gazdag, mert élsportoló, nem fordítva.

Aki eleve gazdagon kezdett sportolni, csak annyi előnye van, hogy nem kell szponzorok, menedzserek után kajtatnia, ha van elég pénze, hogy megfizesse, ami neki kell.

Szerintem se akarj élsportoló szinten sportolni...

Mert rá megy az egészséged, rá megy az időd.

Iitt már nem arról szól a dolog, hogy élvezed-e vagy sem, akarod-e vagy sem... hanem csinálni kell!

Mert ha nem csinálod, olyan következményei lesznek amire a legkevésbé sem vágysz.

Meg kell felelned másoknak is (nem csak magadnak).

Folyamatos hajtás van, és rengeteg szabály amit be kell tartanod, a jó teljesítmény érdekében.

Ne akarj élsportoló lenni, ha minden vágyad az, hogy életed végiég űzhesd a sportodat, anélkül hogy lesérűlni, vagy az agyadra menne.

Azért, mert a felszerelések drágák.

Élsportoló voltam évekig, 14 évig úsztam. Aztán akkora volt a hajtás, hogy legyengült az immunrendszerem és elkaptam egy súlyos vírusos betegséget. Több, mint 6 hónapig tartott a rehabilitáció, utána már soha nem tudtam visszaszerezni a formám és a motivációm is teljesen elveszett. Ma már a medence környékére sem megyek. Eddig fajult. Helyette inkább futok. Megérte -e? Megérte, mert egészségügyi problémák miatt kezdtem el úszni, csak aztán jöttek a versenyek, az egyre nagyobb nyomások, elvárások, hajtások, utazások. Hogy mi a következmény? Az, hogy 22 évesen most bulizok a javában, amikor az én korosztályom többsége már egy szinten kezd komolyodni. Nem ihattam alkoholt, kajára nem kellett annyira figyelnem, de az alvásokra igen. Évente volt 4 hét szabadságom, 2 hét szeptemberben és 2 hét januárban. Buliztam ugyan hétvégén, de keveset. Mindig arra gondolok, hogy jó volt, mert most szép, kifejlődött, arányos és izmos testem van, ami manapság ritka, így eltörpülnek azok a gondolatok, hogy mi lett volna, ha nem is úszok...