Mi a fegyvereknél a kaliber és hogyan számolják ki?

Egy 22-es kaliberű lőszer hány mm-es?

A 22-es már halálos?

igen, az AK töltényhüvel vékonyabb, mint a 9millis, viszont hosszabb is, így több anyag fér el benne :)

egyébiránt a 22es kaliber igen kicsi, hosszra vagy 1,5 centi, széltében kb fél.

Ahogy én emlékszem, a puska is csak igen kicsit dob vissza, de egy fejlövés például mindenképpen halálos lehet

"Nézd ha bokán lősz valakit AK-val túléli. Segbe lősz valakit vadászpuskával, meglehet hogy ő is. :)"

Azért azt tegyük hozzá, hogy golyós vadászpuskáknál gyakori a 850m/s feletti lövedéksebesség, aminél teljesen mindegy hol találsz el valakit, az 99% hogy belehal, legyen az a bokája, a karja vagy bármilyen más testfelülete. Ez a lövedék sebesség elegendő a hidro sokk előidézéséhez, a vérrel telt erekben sokk hullámok keletkeznek, ami szinte minden esetben halálhoz vezet.

Jól mutatja viszont, hogy mi emberek mennyire "puhatestűek " vagyunk, mindössze 70 Joule elegendő a halálos lövéshez, míg egy szarvasbikánál ehhez 2500 Joule-ra van szükség.

Igen tény hogy szemléltetésképp írtam.

Viszont azért hajoljunk meg a golyós vadászpuskák előtt, hiszen nem ritka hogy a töltény hossza eléri a 91,44mm-t. (Hogy nevezzük nevén a dolgokat 416-os Remington-ról van szó.)

Golyó átmérő 10,57mm, a töltetet pedig egy mindössze 60,68mm hosszú helyet foglal el a hüvelyben.

Ezzel szemben az Ak átmérője 7,899mm (nem elírás valóban ennyi ) a teljes hossza pedig 55,70mm és mindösszesen 125 grain lőport tartalmaz 30,51mm-en. Így csúnyán alul marad a szarvasok leterítésére használt Remingtontól.

A lövedék mozgási energiája a lövedék tömegétől és a sebességétől függ. (E=(m*v^2)/2)

Mivel a lövedékek általában ólomból vannak, az űrméretből következtetni lehet a tömegre, bár egyértelmű megfelelés nincs. Azért az űrméretet vagy kalibert használják jelölésre.

Létezik persze 7.62-es pisztoly- és gépkarabélylőszer is, itt a mozgásienergia-beli eltérést a lőszer lőpormennyisége, valamint a fegyverek itt mások által már említett jellemzői adják.

Hogy mi "erősebb", azt tehát nem csupán az űrméret határozza meg. Például egy csúzliból kilőtt cseresznye nagyságú kavicsnak nagyobb lehet a mozgási energiája, mint a kézzel elhajított, ám nagyobb méretű kőnek. A lövedék sebességének növelése több szempontból is hasznos lehet, például a röppályája laposabb lesz, jobban közelít az egyeneshez, könnyebb vele célozni. Ezt azonban kétféleképpen lehet elérni: azonos mennyiségű lőpor mellett csökkenteni a lövedék tömegét; vagy növelni a lőpormennyiséget, növelni a cső hosszát, stb.

Ugyanakkor néha hasznos a mozgási energia csökkentése, például aknavetőgránátnál, azzal nem egyenes vonalban, hanem ívelt ballisztikus pályán szoktak lőni, hogy a fedezékek mögé is eljuthasson a gránát. A gránát jellemzően nehéz, akár olyan nehéz is lehet, mint egy tüzérségi lövedék, ahhoz tehát, hogy ne legyen túl nagy mozgási energiája (akkor kilométerekre elszállna, viszont nehéz lenne vele célozni), kevesebb a kilövéshez használt lőpor mennyisége.

A lövedék tömegét lehetséges az űrméret növelése nélkül is elérni. Mivel pl. az urán sűrűsége nagyobb, mint az ólomé, ha ugyanakkora űrméret mellett uránból készítjük a lőszert, nagyobb lesz a tömege. Persze így több lőpor kell az indításhoz, viszont nem kell vastagabb csöveket gyártani a kilövéshez. Ezeknek a lövedékeknek az előnye, hogy ugyanakkora kezdősebesség mellett jóval nagyobb a lövedékek mozgási energiája, mert nehezebbek, és így könnyebben átütik a cél páncélzatát. Erre a célra persze nem az U-235-ös izotópot, hanem a nem-sugárzó U-238-as izotópot használják. Az urándúsítás melléktermékeként keletkezik ilyenből nagy mennyiségben, persze ez már más téma.

Az űrméret alatti lövedékeknél pedig van egy külső, könnyebb burkolat, ami némely lövedéktípusoknál leválik a kilövés után, és csak a belső, wolframkarbid- vagy uránmag repül tovább. Ennek a belső magnak a tömege kisebb, mintha az egész lövedék a nehezebb fémből készült volna, így ugyanakkora lőportöltet mellett nagyobb a kezdősebesség, így az átütőképesség is.