Miértelme van/ volt a harcművészetekben,fegyvertelen harcban a dobás technikáknak?

Kérdezem ezt több évnyi judo tapasztalattal a hátam mögött.

A múltban persze szép dolog volt a törött kard/tőr helyett az ellenfelét elvenni, illetve ha valakit jó erővel kentek földhöz, akkor az nyílván eltartott pár percig, míg magához tért.

De ha már kar távolságon belül volt az ellenfél, nem célszerűbb volt leütni/lekönyökölni, mint birokra kelni.

Jelen időnkben ugyanígy nem látom értelmét valakivel nekiállni tusakodni, ahelyett, hogy valakit kiütnének/rúgnának.

Több energiabefektetés, kisebb esély a sikerre vagy az újra próbálkozási lehetőségre. (Ritkán próbálkozik mégegyszer, akit csípő/válldobás közben oldalba könyökölnek). Mi volt és jelenleg mi a létjogosultságuk?