Kezdőoldal » Sport, mozgás » Egyéb kérdések » Úgy érzem már fölöslegesen...

Úgy érzem már fölöslegesen próbálkozom a lovaglással. Mi legyen?

Figyelt kérdés

Lovagolok. Már kb 6 éve angol stílusban. Sok lovardában próbálkoztam, sok helyre mentem, de egyik lovarda sem bizonyult a legjobbnak.. Most is angol stílusban lovagolok, egy kicsit messzi lovardában. Itt érzek némi fejlődést magamon. Viszont versenyre még egyszer sem mentem. Sikerélményem így nem sok volt. Ugratni sem ugratok. És vannak rossz élményeim is..

Felmerült bennem, hogy mi lenne a ha más helyen is próbálkoznék. Szóval 2 lovarda. Ott más stílusban oktatnak, és közelebb is van hozzánk. (jártam már ott egyszer, szimpatikus hely) Van egy 3. lovarda is ami megtetszett, és ott western stílusban is oktatnak (ami mindig is érdekelt) 3 lovarda?? Az már kicsit sok..

Viszont van egy gond. 18 éves vagyok. Érettségi, jövőre egyetem, és elmegyek ebből a városból. Esélyem sem lesz lovagolni (főleg nem az új helyeken) és új dolgokat megtanulni, tapasztalatot szerezni, sikerélményt gyűjteni stb. Minek próbálkozzam ebben a pár hónapban? Ha eddig nem voltak nagy sikerélményeim most sem lesznek, nem (főleg ilyen rövid idő alatt)?

Lehet megérné, ha szorgalmasan eljárok lehet lennének sikerélményeim..de pár hónap múlva esélyes hogy nem fogok tudni járni lovagolni..

Nagyon szeretek lovagolni, nem akarom abbahagyni, és szerintem mindig van hova fejlődni (főleg nekem), de nem tudom mi legyen, hogyan tudnám ezt megoldani..



2020. ápr. 6. 09:50
 1/2 anonim válasza:
100%
Ha szereted, akkor csináld. Ha más nem örömet okoz, kkapcsol. Biztos fejlődsz is, csak nem veszed észre, előbb-utóbb lesz sikerélmény is. De ez nem csak verseny lehet, tegyük fel, ha egy edzés jól sikerül, annak is örülj. Szerintem folytasd mindenképp!!!
2020. ápr. 7. 10:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 anonim ***** válasza:
50%

Nemtudom segít-e a hozzáállásodon a ,,történetem" de hátha...

Születésemkor már volzak lovaink, apa versenyszerűen ugrat, a nővéremmel együtt. Kissebb koromban (kb.7 éves koromig), a pegazusok és unikornisok világában éltem. Néha lovagolgattam, játszottam velük. Az utóbbi 3-4 évben teljessen megváltoztam. Lovagolni akartam úgy igazán. Rengeteget szenvedtem, több mint egy évig csak futószáron mentem, mert szétcsúsztam és nem tudtam több dologra figyelni, mert annyira rágörcsöltem. Egy idő után már a lovaglást nem úgy láttam mint a többi sportomat és nem azért csináltam amiért a többit. Talán nem lehet ezt megmagyarázni. Ezt az egész dolgot egy életérszésnek, szükségletnek tekintettem és még most is. Amikor egy forró napon iszod a vizet. Amikor az autóba benzint töltenek. Amíta így gondolkozok elkeztem fejlődni, méghozzá sokat. Egy éve futószáron ment minden jármód, sőt egész jól mentek már az olyan dolgok is mint az ügetés fokozás. Tegnap a tesóm tanított, hogyan tudom ellazítani a lovat, egyedül megy minden jármód. Már ügetésből ugrok :). Remélem elolvasod, és soha nem adod fel!! 13/L

2020. ápr. 14. 23:38
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!