Honnan tudom, hogy ennek az ügynek mennyi az elévülési ideje?

Ahogy az első hozzászóló írta.

Pp.

52. Pénzbírság

166. § [A pénzbírság alkalmazásának keretszabályai]

(1) Az e törvény rendelkezései alapján kiszabható pénzbírság legmagasabb összege egymillió forint, a kiskorúval szemben kiszabható pénzbírság legmagasabb összege pedig háromszázezer forint azzal, hogy a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben pénzbírság kiszabásának nincs helye.

(2) A kiszabott pénzbírság nem haladhatja meg a pertárgy értékét. Ha azonban a pertárgyérték az ötvenezer forintot nem haladja meg, a kiszabható pénzbírság legmagasabb összege százezer forint.

(3) A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet. A pénzbírság behajtására és felhasználására azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a bíróságok által büntetőügyben kiszabott pénzbüntetésekre irányadók.

(4) A pénzbírságban marasztaló végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság e végzését fontos okból maga is megváltoztathatja.

1-es vagyok, annyi kiegészítést, hogy én az 1-es hozzászólásomban pénzbüntetésről írtam, azt bűncselekményeknél adják, szabálysértéseknél adják a pénzbírságot, melynek elévülési ideje egy év.

Tehát pénzbüntetés - bűncselekmény, pénzbírság - szabálysértés, előbbinél öt, utóbbinál egy év az elévülés.

Akkor összefoglalom az eddigieket, hogy a kérdező is értse, miről van szó.

Ha bűncselekményt követett el és pénzbüntetést szabtak ki rá, akkor az elévülési idő öt év.

Ha szabálysértést követett el és pénzbírságot szabtak ki rá, akkor egy év az elévülési idő.

Végül lehet, hogy a lefolytatott polgári perben, a per során valami kisebb szabálytalanságot követett el (például sértette a tárgyalás rendjét), akkor is pénzbírsággal sújthatták, ennek elévülési ideje is öt év.

A pénzbírság és a követelés is két külön fogalom. Az előbbit a bíróság azért szabja ki, ha neked felróhatóan akadályozod a polgári peres eljárás lefolytatását. Ha felperes nyer, akkor idézve a " követelés megítélt részét" kell fizetned a felperesene, a követelés pedig:

Pp.

8. A pertárgy értéke

21. § [A pertárgy értékének számítása]

(1) A per tárgyának az értéke -a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékével egyezik meg.

(2) A követelés vagy más jog értéke

a) szerződés létrejöttének, létre nem jöttének, hatályosságának, hatálytalanságának, érvényességének vagy érvénytelenségének a megállapítása iránti kereseti kérelem esetén a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értékével,

b) szerződés létrehozása vagy megszüntetése iránti kereseti kérelem esetén a kikötött szolgáltatásért járó, még nem teljesített ellenszolgáltatás értékével,

c) dologi jogi perben a vitás dolog vagy dologrész, illetve dologi jog értékével,

d) követelés biztosítása iránti perben a biztosított követelés értékével, vagy ha a biztosíték értéke ennél kisebb, ez utóbbi értékkel,

e) fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának a megállapítása iránti kereseti kérelem esetén a követelés értékével, vagy ha az elvont fedezet értéke ennél kisebb, ez utóbbi értékkel

egyezik meg.

(3) A per tárgyának az értéke - az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően -

a) előre meg nem határozható ideig, időközönként visszatérően teljesítendő, le nem járt szolgáltatás iránti kereseti kérelem esetén az egyévi szolgáltatás értékével,

b) a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kereseti kérelem esetén, ha a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatást előre meg nem határozható ideig, időközönként visszatérően kell teljesíteni, annak egyévi értékével

egyezik meg.

(4) A nem önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelést a pertárgy értékének számítása során figyelmen kívül kell hagyni. Ez irányadó akkor is, ha a kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést érvényesítenek.

(5) Ha egy vagy több fél a perben több követelést, illetve jogot érvényesít, a pertárgyérték számítása során ezek értékét össze kell adni. Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén a per tárgyának az értéke a legnagyobb értékű követelés vagy jog értékével egyezik meg.

22. § [A pertárgy értékének meghatározása]

(1) A per tárgyának az értékét forintban kell meghatározni.

(2) A per tárgyának az értékét - annak egyidejű valószínűsítésével - a 21. § rendelkezéseinek megfelelően az igényérvényesítés időpontját alapul véve a felperes határozza meg.

(3) Ha a felperes által meghatározott érték a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik, egyébként valószínűtlen, vagy ha azt az alperes vitássá teszi, a per tárgyának az értékét a bíróság határozza meg.