Ha valaki Magyarország területén olyan bűncselekményt követ el, amely más ország (pl: Mikronézia Szövetségi Államok, Japán, stb. ) törvényeit sérti, azt hol csukják le?

A büntetőtörvények között normális jogállamokban vagy legalábbis a fejlettebb országokban a területi elv az elsődleges a büntetőhatalom érvényesítése során. Tehát, tegyük fel, egy japán állampolgár hamisított okirattal kíván belépni Magyarország területére, akkor a területi elvből fakadóan (Btk. 3. § (1) a)), azt a japán állampolgárt a magyar bíróság fogja elítélni, majd a büntetés végrehajtásáról is a magyar állam gondoskodik, kivéve, ha az elítélt kéri, illetve az állampolgársága szerinti állam (Japán) "visszafogadja" és a saját büntetés-végrehajtási rendszerében hajtja végre a magyar bíróság által kiszabott büntetést. A kettős állampolgárok magyarnak számítanak a törvény előtt.

Továbbá van egy ún. kétszeres eljárás tilalma is a büntetőjogban (Alaptörvény XXVIII. cikk (6)), vagyis ha valakinek a cselekményét más állam jogerősen elbírálta, a magyar bíróság nem veheti elő újra (illetve fordítva), tehát a kettős állampolgárok például ilyen módon nem büntethetőek meg kétszer.

A büntetőjog ismer még egy pár hatályra vonatkozó alapelvet: aktív és passzív személyi elv, univerzális és önvédelmi elv.

Az aktív személyi elv azt mondja ki, hogy egy adott állam állampolgárára a saját országa szerinti Btk. külföldön is vonatkozik, és adott esetben felel az elkövetett bűncselekményért, független az elkövetés helyétől. Tipikus esete ha kimegy egy magyar Hollandiába füvezni, nem tudja megúszni azzal, hogy de az ott legális.

A passzív személyi elv ennek a fordítottja, ha egy bűncselekmény sértettje magyar állampolgár, az állam jogosult lehet eljárni, de alapból itt is az elkövető saját országa vagy az elkövetés helye szerinti állam lehet az illetékes.

Univerzális büntetőhatalom a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmények tekintetében van az országoknak, pl népirtás, háborús bűncselekmények. De itt is a konkrét megállapodás, pl ENSZ-egyezmény rendelkezik a kétszeres eljárás tilalmáról, hogy nehogy sorra a Föld mindegyik országa külön egyesével eljárásokat kezdjen indítani az ilyen elkövetők ellen (azon kívül ez főleg a Hágai Bíróság dolga).

Továbbá az önvédelmi elv, ez akkor érvényesül, ha egy ország vagy egy szövetséges országcsoport (pl EU, NATO) ellen történik a kémkedés vagy más államellenes bűncselekmény. Ilyenkor a sértett államnak is joga van eljárni.

Én csak hozzákérdezni tudok. Tegyuk fel, hogy átmegyek Hollandiába, állampolgárságot szerzek utána lemondok a Magyar állampolgárságomról. akkor már teljesen legálisan füvezhetek?

A másik kérdés érdekesebb, legalábbis számomra. Tegyuk fel, hogy Magyar állampolgárként kimentem Hollandiába füvezni. Utána kérhetek (tudom kérni bármit lehet úgy értem van esélyem kapni) Hollandiátol politikai menedékjogot, mondván hogy a náluk legálisan elkövetett tettemért otthon börtön jár?

Az állampolgárságról történő lemondást követően természetesen igen, vagy legalábbis a holland törvényeket nem ismerem (pl csak 5 éve honosított személyek szmáráa legális vagy ilyesmi), de ilyen esetben a magyar Btk. nem vonatkozik a magyar állampolgárságáról lemondott személyre.

A politikai menedékjog kérése egy szintén EU-s tagállamtól igen kényes ügy. Elvben az uniós tagság révén mindazok a magas szintű emberi jogok érvényesülnek mindkét államban, amit ma már a fejlett világ biztosít az állampolgárai számára, tehát elég nehéz egy helyzetet elképzelni ahol valakit politikai véleménye miatt üldöznek Magyarországon úgy, hogy az a füvezéssel legyen kapcsolatos. Tiltakozásképpen nyilvánosan fogyasztja hogy így érje el a legalizálást? Ez inkább egyfajta polgári engedetlenség, melynek része az, hogy az "elkövető" vállalja az állami szankciót is.

Mindenesetre: a politikai menedékjog a magyar jog előtt nem ismert (legalábbis nem büntethetőséget megszüntető/korlátozó akadályként) ez pusztán abban fog kimerülni, hogy a menedékjogot biztosító állam a szóban forgó személyt a magyar hatóságoknak büntetőeljárás lefolytatására nem adja át. Hogy ez EU-s, pláne schengeni tagállamok között lehetséges-e, az egy jó kérdés. Tippem szerint nem, de a Schengeni Végrehajtási Kódex biztos leírja valahol.

Lényegében a menedékjognak 4 "fajtáját" különbözteti meg a magyar jog: menekült, oltalmazott, befogadott és menedékes. Nem szükséges szerintem a tételes jogi szabályozást elmondani a megértéshez, van egy ún. visszaküldési tilalom az ilyen esetekben, ami azt jelenti hogy a származási országába az egyén nem küldhető vissza ha azon országban halálbüntetés, kínzás vagy más embertelen bánásmódnak lenne kitéve ill. faji, vallási okból, nemzeti, társadalmi hovatartozása vagy politikai nézete miatt élete vagy szabadsága veszélyeztetett.

Ez pusztán az ilyen "kiemelt" esetekre vonatkozik, ha szimplán egy bcs. elől menekül és arra pusztán szabadságvesztés lenne a büntetés, abban az esetben a menedékjog nem alkalmazható (politikai alapon diplomáciai védelemben viszont részesíthető, de ez diszkrecionális döntése az államnak nem pedig objektív szempontok szerinti menedékjogban részesítés). A szabadság veszélyeztetettsége alatt ugyanis nem azt érti a jog, hogy őt börtönbe zárják, hanem tisztességes eljárás nélkül határozatlan időre fosztanák meg szabadságától.

A mikronéziaiak egyébként nagyon büszke emberek. Simán lecsuknak ezért-azért.

[link]