Tulajdonos halálával megmarad a haszonélvezeti jog?

A haszonélvezeti jog az ingatlanra van terhelve, nem a tulajdonosra, így akárki örökli, haszonélvezeti joggal terhelve örökli. DE az ingatlan piaci értéke éppen emiatt nagyon alacsony. Az értékét az is nagyon csökkenti, hogy a testvéreddel közös. Esetleg próbáld meg neki eladni, attól a te jogaid egyáltalán nem csorbulnak, viszont ha te meghalsz, akkor ő sokkal jobban jár.

Csak olyan, hogy átírás nem nagyon van, ráadásul vagyonmentésnek minősülhet, ami bűncselekmény is lehet akár.

Nyilván kérdés, hogy osztatlan közös tulajdon, vagy osztott. A tesódnak elővásárlási joga van. Én nyomott áron eladnám a tesómnak haszonélvezettel terhelve, így kisebb az adó is, és valahogy okosban még megállapodnék. A tartozással kapcsolatosan lehet, hogy igyekeznék új megállapodást kötni, és ha lehet, törleszteni. Nem tudom, hogy milyen helyzetben vagy, ill. milyen a jövőképed, soha többé nem szeretnél ingatlant, okés-e, ha a fizetésedből vonják le örökké a lehetséges maximumot, akarsz-e gyerekeket, mit akarsz rájuk hagyni...

"Nekem sok tartozásom van ezért az én 50% at valakire ráíratnám én halálomig haszonélvező lennék." csakszólok:

6:120. § [Fedezetelvonó szerződés]

(1) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.

(2) Ha valaki a fedezetelvonó szerződést hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel köti, amelyben többségi befolyással rendelkezik, továbbá ha jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, vagy annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.

(3) A harmadik személy kérelmére a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni köteles.

(4) Ha a szerző fél a fedezetelvonó szerződéssel megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen átruházta vagy attól rosszhiszeműen elesett, a harmadik személlyel szemben a megszerzett vagyontárgy értékéig helytállni köteles.

(5) A fedezetelvonó szerződés szabályait kell alkalmazni akkor is, ha az előny nem a szerződési jognyilatkozatot tevő személynél jelentkezik.