Nyilvánosságra hozhatok egy céggel való emailezést illetve facebook messenger üzengetést?

A cég nem magánszemély, nem magánlevelezést folytattál, hanem egy reklamációt bonyolítottál, aminek az intézése akár közérdeklődésre is szolgálhat.

Ha ennek a feltárása titkos lenne, akkor nem lennének a neten cégeket, árukat, szolgáltatásokat minősítő oldalak, amik a jövőbeni vásárlók tájékoztatását szolgálják.

Akkor nem fordulhatnál a Fogyasztóvédelemhez, vagy a Békéltető Testülethez sem, mert ezeket ott is be kell mutatni. Bemondásra sajnos vagy szerencsére, nem mennek a dolgok.

Én azért óvatosan bánnék az ilyesmivel!!

Sok mindentől függ!

Ha a cég be tudja bizonyítani, hogy a levelezésednek az volt a célja, hogy szándékosan rossz hírét keltsd, akkor valóban inged-gatyád rámehet!

Ugyanis sérelmek esetén vannak jogorvoslati lehetőségek (felügyeleti szerv, békéltető testület, fogyasztóvedelem, stb.)

Amennyiben ezeket kihagytad, akkor nem lesz nehéz bebizonyitania a cégnek, hogy a nyilvánosságra hozatal a jó hírnév megsértésére irányult.

"Akkor nem fordulhatnál a Fogyasztóvédelemhez, vagy a Békéltető Testülethez sem, mert ezeket ott is be kell mutatni. Bemondásra sajnos vagy szerencsére, nem mennek a dolgok."

Kissé más a helyzet aközött, hogy egy hatóságnak átadsz bizonyítékot, és aközött, hogy nagy nyilvánosság előtt valakinek a rossz hírét kelted.

"Namost ha ez így van, akkor hogy lehet hogy minden 2. homár sztoriban ott vannak a levelezések? "

Nem ismered a sztroik UTÓÉLETÉT, azaz hogy nem született-e néhány esetben tényleg per a homár cikkből...

"de azt hogy az xy cég szidta a vevőt és hasonló finomságok"

Nem a cég, hanem a cég alkalmazottja szidta a vevőt... Ez szintén elég nagy különbség.

#4

"Nem a cég, hanem a cég alkalmazottja szidta a vevőt... Ez szintén elég nagy különbség."

A cég alkalmazottja, munkaidősben, cégügyekben a céget képviseli, ő a cég.

Vagy szerinted a CÉG mint fogalom, hogy tudná szidni a vevőt?