Paragrafus? Elhunyt személynek a még életében folyósított nyugdíja kit illet meg és milyen arányban?
Az életből vett esetnek egy egyszerűsített változata lesz a fiktív példa.
W és Y nem nyugdíjasok.
X személy, nyugdíjas mindig is csak az egyik gyerekével élt egy háztartásban, utóbbit nevezzük W-nek. Van még egy gyereke: Y.
Vegyük példának a jelen hót:
tegyük fel, a nyugdíjas személy távozik az élők sorából 2018. okt. 8-án.
Kérdés:
A 2018. október 8 előtti időszakra vonatkozó nyugdíj, melyet X-nek folyósított a Nyugdíjbiztosító, vajon kizárólag W-t és kizárólag X-et (a nyugdíjast illette meg)? Tehát pl a 2018. szept-i nyugdíj? És pl a 2018 aug-i nyugdíj?
Abból indul ki a kérdésem, hogy hivatalos infóim szerint -de nem vagyok teljesen bizonyos, ezért teszem fel most kérdésem- ilyen esetben Y-nak nincs semmi köze se a 2018. szeptemberi, se aug-i nyugdíjhoz, se évekkel visszamenőleg folyósított nyugdíjhoz, jól tudom?
És ha jól tudom, ha így van, azért van így, mert X, a nyugdíjas, kizárólag W-vel élt egy háztartásban, míg Y-nal nem. Elég furának hatna számomra, ha ez nem így volna, mert ugye Y milyen alapon tart igényt akár évtizedekkel visszamenőleg, nemde? "Brutál" millió forintos tételeket kérhetne el pl örökségi igény címen...
Márpedig ha Y-nak semmi köze a 2018 okt 8 előtti, X-nek folyósított nyugdíjhoz, akkor X halála előtti hónaphoz sem, sem az előtte levő hónapokhoz. Ahogy évekre visszamenőleg se.
Jól tudom?
Tegyük fel, hogy ennek ellenére Y személy ilyen alapon nem hajlandó fizetni a rá eső költségét X temetésének.
Miközben W személy a saját jövedelme, PLUSZ X nyugdíjas szülője jövedelme ÖSSZEGÉBŐL éltek évekig, ők ketten. (Vagy éppen, tegyük fel, W személy, hármasban, a két szülőjével).
Hangsúlyozom, W személyen kívül senki se élt a szüleivel (pl X-szel) közös, bejelentett lakcím alatt, közös háztartásban.
Nem mellesleg W személy, tegyük fel, átíratja a közüzemi számlák vállalását a saját maga terhére, heteken belül, X szülője halálát követően, és továbbra is ugyanazon lakcím alatt él (bár ez talán inkább az ingatlanörökséggel kapcsolatos, nem pedig a temetési költségekkel).
A fő kérdés tehát a temetési költség. Ki és milyen arányban köteles azt megfizetni, ilyen esetben? Tegyük fel, Y épp úgy igényt tart az örökségre, mint W.
Kieg:
azért, hogy még egyértelműbb legyen a vázolt szitu, hozzáteszem, úgy értsétek, Y személy, az X-nek (szülőjének) a még életében folyósított nyugdíját az örökség részének tekinti, ami szerintem fals. Erre hivatkozva azt állítja, hogy mivel a nyugidíj örökségnek minősül (??), ezért W bár egymaga állta a temetési költségek javát (akár 100%-át), ezért Y jogosnak véli, hogy semmi tartozása nincs a temetési költségeket illetően.
válasza:
válasza:Ahhoz, hogy X életében mire és mire nem költötte a pénzét kb. senkinek semmi köze. jogilag alapvetően csak az az érdekes, hogy halála pillanatában mennyi ingó és ingatlan vagyona van, mert az (az öröklési szabályoknak megfelelően) az örökösöket illeti.
Technikailag minden X-el kapcsolatos, a halálai után felmerülő költséget (ilyen pl. a temetés is), az örökség terhére kell figyelembe venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy valaki kifizeti a temetést (legyen ez W) számlával(!!!), majd a hagyatéki tárgyaláson (mert az jellemzően később szokott lenni, mint a temetés) bemutatja ezt a számlát és az összeget levonják a teljes örökségből. A maradékot elosztják az örökösök (gondolom W és Y) között, majd W-nek még odaadják a temetés költségének összegét.
Kedves előző, köszönöm a hasznos válaszod, viszont nem értek mindent abból, amit írsz. Miért adják oda W-nek a teljes összegét a temetésnek? Ha két örökös van, akkor a fele jár neki, nem? És azt ki fizeti ki neki? És a másik örökösnek is kell 50%-ot fizetnie a temetési költségekből, ugye?
Ami szintén nem világos számomra (elnézést, nem vagyok szakértő), hogy az elhunyt nyugdíjas 2018. okt. 8. előtt számára folyósított nyugdíja örökségnek számít-e?
Valamint hogy a 2018 októberére a Nyugdíjfolyósító által az elhunyt számlájára utalt nyugdíjösszeg örökségnek számít-e? (Ugyanis a halál beálltának hónapjára is jár nyugdíj!)
Ugyanis bevett gyakorlat (tapasztalatból tudom), hogy adott pénzintézet időbeli fáziskéséssel kapja meg a hírt a számlavezető haláláról, és törvényes módon addig ki lehet venni az elhunyt számlájáról a pénzt, örökös által.
Ami nem világos számomra, hogy ha X a saját számlájáról a pénzfelvételt bankkártyával ha rábízta W gyerekére -akivel élt közös háztartásban-, akkor az a pénzösszeg kit illet meg a hagyatéki tárgyalást követően (illetve a tárgyaláson milyen, vonatkozó döntés számít törvényesnek, korrektnek), ha 2018 szeptemberi nyugdíjnak ATM-ben kártyával való felvételéről van szó?
És ha 2018 októberi nyugdíj W általi felvétjéről van szó? (Melyet a pénzintézet jóváhagyott szintén).
Kedves Kérdező!
Ahogyan azt már az előttem válaszoló is említette, teljesen mindegy, hogy melyik hónapban utalták a nyugdíjat, vagy hogy mikor vették fel a pénzt az ATMből. A hagyaték meghatározosanal az örökhagyónak a halála pillanatában meglevő ingó és ingatlan vagyona számít.
Tehát igen, az október 8 előtt folyósított nyugdíj is beletartozik a hagyatékba.
A folyamat tulajdonképpen tehát (amit már előttem is leírtak):
Az örökhagyó halálát kovetoen a hagyaték részét képezi minden ingó és ingatlan. (beleertve a korábban folyósított nyugdíjat is, amennyiben az még "rendelkezésre állt" az örökhagyó halalakor)
A temetés koltsegeirol a hagyatéki tárgyalásra számlát visz az, aki intézte a temetést. Ez alapján a hagyatekot a számla összegével csökkentik, és a megmaradt részt osztják fel jelen esetben a két törvényes örökös gyermek között. (amennyiben persze nincs végrendelet stb.)
válasza: válasza:"Miért adják oda W-nek a teljes összegét a temetésnek?"
azért mert a temetés költségeit az örökségből kell fizetni. ha ő kifizette, akkor az mindenképpen jár neki az örökségből.
"Ha két örökös van, akkor a fele jár neki, nem?"
ha két örökös van, akkor igen. a végeredmény matematikailag az is lesz.
"És azt ki fizeti ki neki?"
senki. a ő a fele összeggel többet kap az örökségből, a másik meg a fele összeggel kevesebbet.
"És a másik örökösnek is kell 50%-ot fizetnie a temetési költségekből, ugye?"
ha örökölni akar akkor igen.
azért kell előbb a tartozásokat levonni az örökségből és csak utána számolni, hogy kinek mennyi jár, mert adott esetben kijöhet az örökség negatívra is. (pl. 7 milliót érő ingatlan és 10 millió hiteltartozás) ebben az esetben (meg egyébként is) egy örökös mondhatja, hogy neki ez nem kell, sőt akár az összes is, de mindettől függetlenül a temetési költség jár annak, aki kifizette, mert az az örökséget terheli, nem az örökösöket.
Köszönöm a válaszokat, de nem teljesen világos számomra, továbbra se.
(Aki meg rám utalt, hogy "te", annak jelzem, hogy ez egy képlet, ahol X Y W személyek szerepelnek, erre kéretik hivatkozni. Köszönöm a megértést.)
Hogy még világosabb legyen a példa, kiegészítem:
W személyre bízta az utolsó, még életben levő szülője (X), az ő (X) nyugdíját. Kérte, hogy vegye fel, a közös költségükhöz (X és W azonos háztartásban éltek, amíg X élt (X = örökhagyó) ), mert (X) haldoklik, és nincs ereje ATM-hez kiutazni és felvenni a pénzt. A pénzintézet jelezte is ebben a példában, hogy ez legális kivitelezés.
Napokkal ezt követően X elhunyt betegségben.
X fizette a temetési költségek 100%-át, számlával rendelkezik is erről.
Azonban Y, aki W-n kívül a további, másik örökös, azt állítja, hogy szerinte (Y szerint) nem köteles (Y személy) anyagiakkal hozzájárulni a temetéshez, arra hivatkozva, hogy X már felvett (még X életében) X bankszámlájáról annyi pénzt, amennyi fedezi a temetési költségek kb 45%-át.
Köteles Y személy hozzájárulni a temetési költségekhez (utólag), vagy nem?
(Egyébként X örökhagyó számlájáról X halálát követően ATM-ből W felvett további annyi összeget, amely a temetési költségek kb 25%-a. A pénzintézet jelezte is utólag, hogy ez legális, mert hivatalosan a központ csak idővel zárolja X számláját. Továbbá W által történt még egy ATM felvétel X örökhagyó számlájáról szintén kártyával, de az már X halála utáni nyugdíjkiutalás volt, és W, valamint Y meg is felezte azt egymással.)
Aki az iménti zárójeles részt lényegesnek venné, előre szólok, az félreérti a gondolatmenetet. Csak azért írtam utóbbi egy zárójeles kiegészítést, hogy minden apró részlet világos legyen.
A problémát tehát az jelenti a kérdésben, hogy mi számít a halál pillanatáig való anyagi vagyonnak X részéről, és mi nem?
A fő kérdés meg az, hogy vajon Y-tól elvárható-e ez esetben, hogy beszálljon a temetési költségekbe (50%-kal, vagy más arányban), vagy az ATM felvét valóban fedezte a temetési költségekbe való 50%-os beszállását?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!