Ez jogos védelemnek számít?
Tegyük fel, ha az utcán odajön hozzám egy ember, ok nélkül, és rám ordít, hogy most meg fog verni, és pedig erre csak annyit mondok, hogy rendben. Nem futok el, nem is támadom meg. Ő ezután megtámad, én pedig megvédem magam, visszaütök, és ő megsérül.
A jogos védelem az alkotmányban kimondja, hogy közös kihívás elfogadása esetén egyik felet sem illeti meg jogos védelem... Ez, hogy én azt mondom a fenyegetésre, hogy "rendben" ez már azt is jelenti automatikusan, hogy én elfogadtam a közös kihívást, és innentől kezdve nem védhetem magam??? Kvázi nekem tilos egyszerűen azt kimondanom, hogy rendben? Kötelességem könyörögni neki, hogy ne tedd ezt??
A törvény azt is kimondja, hogy nincsen kitérési kötelezettségem, vagyis nem kell elmenekülnöm.
Ez a kettő nekem ellentmondásos.
válasza:Ez nem megegyezés, hanem támadás. Akkor nem áll meg a jogos védelem, ha mondjuk a kocsmában már megy a szájkarate, aztán abban maradnak, hogy "Gyere ki, játsszuk le." "Jó, játsszuk, szétverlek!". (Akkor is megállhat a jogos védelem abban az estben, ha a másik pl. elővesz egy kést, vagy bekapcsolódik a barátja is.)
De mivel amit te mondasz az egyszerűen támadás, a Btk. az irányadó, hogy nem vagy köteles kitérni, tehát nyugodtan megvédheted magad.
válasza: válasza:Nem az. Mint ahogy verbális támadással szemben se, úgy közösen elfogadott verekedésre se vonatkozik. Védekezés azért jogos, mert a támadás nem az. Elfogadással a "védekezés" is jogellenes lesz.
Vagyis ez szimplán testi sértés mindkét fél részéről. Ha nem ütsz vissza, akkor csak az egyik.
Garázdaság lehet belőle, ha közterületen zajlik.
"Kötelességem könyörögni neki, hogy ne tedd ezt?"
Azért a könyörgés és a harc elfogadása közt van még néhány lépcsőfok. És a "rendben" szó hangsúlytól és környezettől függően mást is jelenthet.
Persze ez nem ennyire egyszerű. Bíró majd dönt a körülmények figyelembevétele alapján.
válasza:Oké, lehet, hogy igazad van. De amúgy vendéglátós voltam, éjszaka. Én magam sosem kerültem bajba, és amúgy én sosem bántottam senkit, sem ott sem máshol. De a való életben ez nem úgy zajlik, hogy jön egy támadás, majd a sértett leül gondolkozni, hogy ó most mit is mondjak, hogy megmaradjon a védelemhez való jogom, és nehogy véletlen engem zárjanak be 8 évre, ha véletlen meglököm és betöri a fejét. Mert ott láttam olyat, hogy egy rohadtnagydarab tetkós kigyúrt állat fejen üvöltött egy sokkal kisebb idős bácsit, hogy "KIFELÉÉÉÉ", nyilván a bácsi azt mondta, hogy oké, mert ha azt mondja neki, hogy "nem" akkor kereshettünk volna egy zsákot, amibe belerakjuk a bácsi holttestét, amíg nem jön a halottszállító.
A jól értelmezem a törvényt, a bácsi "elfogadta" a kölcsönös kihívást, amiért remegve kisétált a fazonnal. Ott amúgy akkora pofonokat kapott, hogy alig bírt szegény felállni.
Ennek a "kölcsönös kihívás elfogadásának" nagyon szegényes az elméleti megfogalmazása, és félek, hogy gyakorlatban is eléggé áldozathibáztató az ítélet. Természetes, hogyha 2 ember verekedni akar, akkor ne legyen jogos önvédelmük. De ha a sértett nem akar verekedni, attól még ne kelljen mérlegelnie, hogy elhagyhatja e a száját a "rendben" szó - közvetlen azután, hogy életveszélyesen megfenyegették.
(Az egyik ismerősöm apja egy verekedésben nem akarta magát hagyni, azt mondta hogy "nem", azóta kerekes székben él... és ezt nem én találtam ki, engem nagyon megrázott a történet.)
válasza:1. vagyok, megpróbálom kicsit szemléletesebben. A kihívást el tudod fogadni, vagy el tudod utasítani. A támadásnál nincs ilyen választási lehetőség. Például "Meg foglak verni" "Mit nézel? Szétütlek" "Védd magad" "Meghalsz" - ha ezzel indít egy verekedést, az támadás, megvédheted magad.
Kihívás az, hogy "Kijössz, lejátsszuk? - rendben, menjünk" "Akarsz verekedni? - Igen akarok" "Legyél 10 perc múlva a parkolóban, ott lebokszoljuk - Ott leszek"
Tehát kihívásnál mindkét félnek van választási lehetősége, és mindketten úgy döntenek, hogy verekszenek. Ha valamelyik nem döntene úgy, nem lenne meg a verekedés. Támadásnál ha az egyik fél nem akarja, attól még lesz verekedés.
Ez a példa amit te mondasz, itt nem választási lehetőséget kínál, tehát nem kihívott, hanem megtámadott. Innentől elfelejtjük, mi vonatkozik a kihívásra, a Btk. 22§(4) az irányadó, "A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől", tehát nem kell könyörögnöd, hogy ne bántson, elszaladnod stb., megvédheted magad.
(Nyilván az, hogy "Add ide a telefonod, vagy megverlek", "Ha nem bunyózol, azt mondom a csajodnak, hogy megcsalod" szintén nem kihívások, hanem más bűncselekmények, de részletesebben nem megyek bele, ha így érthető.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!