Egy házaspárnál, ha egyik elhuny, va násik a lakásnak haszonélvezője lesz automatikusan? Ki nem rakható az örökösök által, és az engedélye nélkül nem költözhet oda senki?

Ha a házaspár egyik tagja elhunyt, akkor a másik örököl tőle. Emellett lesz haszonélvezeti joga IS.

"Míg a korábbi öröklési rendben a túlélő házastárs az egész hagyatékon haszonélvezeti jogot szerzett, addig az új Ptk. e jogon szűkített és a holtig tartó haszonélvezetet a túlélő házastárs számára ,,csak" az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon biztosítja.

A haszonélvezeti jogon felül a túlélő házastársat a hagyaték többi részéből egy gyermekrész is megilleti, amelynek értelmében a túlélő házastárs is úgynevezett állagörökössé válik a leszármazók mellett.

Egy életszerű példán keresztül szemléltetve tehát, ha az örökhagyónak a túlélő házastárs mellett van két gyermeke is, akkor a hagyatékot 3 részre fogják osztani, amiből 1/3 rész jár külön-külön a két gyermeknek, valamint 1/3 rész a túlélő házastársnak is egyaránt."

Nem rakható ki, mert örökös IS lesz, ugyanúgy, mint a többiek és még haszonélvezeti joga is lesz arra, ahol addig is laktak. Ha pedig a vásárláskor neki is lett tulajdona a lakásban - vagyis ha a tulajdoni lapon ő is tulajdonosként van bejegyezve, akkor csak a lakás azon részét osztják fel örökségképpen, ami a házastárs nevén volt.

Mondjuk 1/2-1/2 tulajdoni hányaddal van bejegyezve a lakás a tulajdoni lapon, akkor eleve a fele az özvegyé, csak a másik fél rész oszlik meg egyenlő részben az örökösök között, akik között ott van az özvegy is.

Ha a lakás közös tulajdonnak minősül a házasság szempontjából, akkor válás esetén a fele része akkor is a házastársat illeti meg, ha nem volt a tulajdoni lapra bejegyezve a tulajdonrésze, gyanítom, hogy halálozás esetén is így lehet, de ezt nem tudom.

A házastársé a haszonélvezeti jog azon a házon/lakáson, ahol addig is élt. Ez azt jelenti, hogy hiába van még rajta kívül más tulajdonos, örökös, csakis ő dönthet arról, hogy ki lakjon ott és mit kezdjenek a házzal. Úgy is dönthet, hogy senkit nem enged oda és még ő is elköltözik, üresen kell maradjon a lakás, vagy kiadhatja albérlőnek a szobát és akkor övé a bérleti díj.

A tulajdont szerzi meg az örökös, de ha van haszonélvező, akkor ezzel a tulajdonával csak annyit kezdhet, hogy vagy ő próbálja meg megvásárolni a többi tulajdonostól a részét és "megvenni" a haszonélvezeti jogot pl. úgy, hogy fizeti valahol máshol a lakhatását élete végéig az özvegynek (de csak ahol az özvegy is lakni akarna helyette), vagy kéri, hogy adják el a házat, hogy megkaphassa a tulajdona árát, vagy hogy a többi tulajdonos fizesse ki a részét. A haszonélvezeti joggal rendelkezőt - az özvegyet - illeti meg a döntés joga a lakást illetően mindenben, csak el nem adhatja.

Ha egyedül nem tudja fenntartani, sok a rezsi, akkor kiadhatja bérbe és valami kisebb lakásba költözhet helyette, amit ebből a bérleti díjból viszont fenn tud tartani. Osztozhat a lakáson más örökössel is, de nem kötelező oda senkit beengednie.