Van vagy nincs olyan előírás, amely szerint a választási eredmények közzététele előtt meg kell várni az utolsó szavazat leadását?

# 1-es válasz [2018-04-10 15:51] írója, mióta tudod az eszedet? 2014. április 6-a nem volt olyan régen. Pláne nem soha.

[link] ← [link]

Annyi van a jogszabályban, ami 6-os válaszban szerepel. „A választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat a szavazás lezárását követően nyilvánosságra hozzák.”

Két dolog nincs benne: hogy mikor van a szavazás lezárása és hogy mennyi idővel a lezárása után? Amíg ezek nem kerülnek jogszabályban meghatározásra, addig csak véleményeket lehet megfogalmazni.

Kérdező, bűncselekményt emlegetsz, de tettél jogi lépést, arra hivatkozva, hogy... mire is hivatkozva? Hogy a szavazás lezárását követően nem hozták nyilvánosságra az adatokat? És mikor volt a szavazás lezárása? 19 órakor? Akkor hogyan szavazhattak utána? Akkor, mikor az utolsó jogosult is szavazott? Azután hamarosan közölték az adatokat.

A BTK 350. szakasza tartalmazza a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekményeket, de semmi ilyenről nincs szó benne.

Négy évvel ezelőtt sem közölték 19 órát követően hamarosan az eredményeket, idén sem. Senki sem tett miatta jogi lépést, hogy jogerős bírósági döntés tisztázza, hogy az NVI helyesen értelmezte-e a szavazás lezárásának idejét, vagy sem? Sem szakértők, sem a választási műsorok stúdióiban háborgó újságírók, sem politikusok, sem a különböző helyeken kifogásokat hangoztatók, írók.

Jogszabályi meghatározás, vagy jogerős bírói döntés nélkül, ki, ki mondhat, írhat bármit, hivatkozhat bárkire, az csak vélekedés, vélekedés idézése.

tegnap 21:06

Már megtárgyaltuk, a szavazókörök nyitvatartása nem egyenlő a sorbanállók leszavazásával ezt PálffY Ilona pontosan így mondta. Minden szavazókör 19-kor bezárt.

Segítek. Olyan példát kellene linkelni amikor a szavazóköri zárás az nem a hivatalos 19 órakor volt, hanem akkor mikor az utolsó is leszavazott, ezt az időpontot nevezték a zárás időpontjának és csak ezután kezdtek eredményt közölni...

12-es írója!

Lehet, hogy megtárgyaltátok, és mindenki eldöntötte, hogy neki van igaza, de az kinek kinek a saját vélekedése.

Ha olyan egyértelműen szabályozott, akkor miért tér el dr. Tóth Zoltán és Pálffy Ilona véleménye?

„Minden szavazókör 19-kor bezárt”. És utána órákon át, az utcán hosszú sorban állva, szavaztak a bezárt szavazókörökben. Összevág.

Nem tudom, hogy miben áll a segítséged, amiről írsz? De, ott a link a 11-es válaszomban. Amiben ez van:

„Választás- 2014 - MAGYARORSZÁG VÁLASZT! - VÁLASZTÁS PERCRŐL PERCRE

19:00 Hivatalosan befejeződött a szavazás

Este 7 órakor hivatalosan befejeződött a szavazás az ország 3176 településén kialakított 10 386 szavazókörben a vasárnap tartott országgyűlési választáson. Azok a szavazni akarók, akik már a sorban állnak, még leadhatják voksukat.

A nap folyamán több szavazókörben hosszú sorok álltak, mindenekelőtt az átjelentkezők nagy száma miatt.

►Amíg valamennyi szavazókör be nem zár, addig nem indulhat el az előzetes eredmény közlése a Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldalán sem.◄”

Tehát, akkor is úgy volt, hogy addig nem közöltek adatokat, míg valamennyi szavazókör be nem zárt. És bárki vélheti úgy, hogy az a szavazókör is be volt zárva, ahol még szavaztak, de az mégsem volt bezárva, és nem is kezdték el az utolsó szavazás előtt az eredmények közlését.

Linkelni nem tudom, sőt felvételem sincs a 2014-es TV-s műsorokról sem, az ideiekről sem.

Bizony, 2014-ben is várni kellett az adatok közlésének kezdésére, éppen a 19 óra után szavazók megvárása miatt.

És ezt idén, várakozás közben, értetlenkedve emlegették fel az idei választási TV műsorokban is. A stúdiókban levő szakértők sem, műsorvezetők sem, riporterek sem azt kifogásolták, hogy megvárják, míg mindenki szavaz, hanem hogy a négy évvel ezelőtti tapasztalatok után idén sem tudták megoldani, hogy időben és hosszas sorban állás nélkül lehessen szavazni.

Bizonyára vannak, akik emlékezni képesek a négy évvel ezelőtti hasonló helyzetre, vagy legalább az idei TV adásokra, amikben bőven esett szó arról, hogy megismétlődtek a négy évvel ezelőtti események, csak késve lehet eredményeket mutatni.

És ha 2022-ben is így lesz, akkor is lehet majd írni, hogy mióta az eszemet tudom, erre nem volt példa.

Nekem nem kell erőlködnöm. Nem én akarom a GYK-n írt válaszommal megváltoztatni az érvényben levő előírást.

A kérdésre a válasz: 2014. március 11. (kedd) óta van olyan előírás, amely szerint a választási eredmények közzététele előtt meg kell várni az utolsó szavazat leadását. (Az időpont azt jelenti, hogy már a 2014. április 6-i országgyűlési képviselő választáson is érvényben volt.)

Ez a 8/2014. NVB iránymutatás a szavazás befejezésének és lezárásának időpontjáról: [link]

A bevezető tartalmazza, hogy melyik törvényi hely jogosítja fel a Nemzeti Választási Bizottságot az adott iránymutatásra.

Az iránymutatás alapján # 14-es válasz (2018-04-14 20:34) – nem tudom mire alapozott állítása – téves. Ehhez elegendő az iránymutatás végén levő indoklást idézni:

„A Ve. a „szavazás befejezése” és a „szavazás lezárása” kifejezéseket nem szinonimaként, hanem eltérő jelentéstartalommal használja. Egyrészt a szavazás befejezése általános, valamennyi szavazókörre azonos időpontot jelent, míg a szavazás lezárását szavazóhelyiségenként lehet értelmezni. Másfelől a két időpont nem feltétlenül esik egybe, hiszen sorban állás esetén az adott szavazóhelyiségben az általános jelleggel meghatározott befejezési időponthoz képest később kerül sor a szavazás lezárására.

Mindezek következtében az ezen időpontokhoz kapcsolódó egyes eljárási cselekmények kezdete, illetve befejezése is eltérően alakul.

A Ve. a fentiekkel összhangban rendelkezik úgy, hogy az exit poll közvélemény-kutatások eredményét már 19.00 órától nyilvánosságra lehet hozni, míg a választási irodák csak azt követően tehetik közzé a választás nem hiteles adatait, hogy a szavazás valamennyi szavazóhelyiségben lezárult, így a választás befejezését követően még szavazó választópolgárok választói akaratát nem befolyásolják a túl korán közzétett hivatalos adatok.

Budapest, 2014. március 11.”

A # 1-es válasz (2018-04-10 15:51) írója emlékezet frissítésére: már a 2010-es országgyűlési képviselő választáson is ezt az elvet követték, úgy, hogy nem volt írásban szabályozva.

Azért erről írok, mert akkor az OVI elnöke nem Pálffy Ilona, hanem Virág Rudolf volt. Az OVB elnöke pedig nem dr. Patyi András volt, hanem Szigeti Péter. Szigeti Pétert az MSZP-s Bajnai kormány idején nevezték ki újra, 2010. februárjában.

Részlet, Szigeti Péter OVB elnök 2010. 04. 11-i tájékoztatójából:

„"20 óra

Tovább tart a kampánycsend és a szavazás, mert országszerte több helyen nem tudták befejezni a szavazást 19 óráig.

Szigeti Péter OVB elnök nem sokkal 7 óra után tartott sajtótájékoztatót. Mint elmondta, néhány szavazókörben, ahol a lakhelyüktől távol szavazók voksolhatnak nem sikerült befejezni a szavazást. A 19 óra előtt óra várakozóknak a korábbi állásfoglalás szerint biztosítani kell a szavazáshoz való jogot.

Az elnök ennek kapcsán közölte, hogy kitolódik a kampánycsend ideje, s az első adatok is később jönnek várhatóan 1-1,5 órával tolódik.

Szigeti Péter szerint bár így később kapjuk az első adatokat, azok magasabb feldolgozottságról érkeznek majd."

[link]

A DK 2018. április 17-én e témában is fellebbezést nyújtott be az NVB-hez.

Az NVB a fenti, 8/2014-es iránymutatására hivatkozva utasította el az ezzel kapcsolatos DK-s kifogást: [link] [16] – [18]

Azért vártam a válasszal, mert vártam, hogy fordulnak-e jogorvoslatért a Kúriához. Nos, nem tették. Így továbbra sem történt semmi a 2014. évi 8/2014-es NVB határozattal kapcsolatban, az változatlanul érvényben van.

A # 14-es válasznak az az állítása, hogy ’nincs törvény, ennyi’, ugyancsak téves. Nem ennyi, mert nem mindent szabályoz törvény. Lásd, például, ezt az esetet. Törvényi felhatalmazás alapján sok dolgot más jogszabályok szabályoznak, nem törvények. Például a gyakorlatilag mindenkit érintő KRESZ igencsak sok mindent szabályoz érvényesen, bár nem törvény.

Kérdező, túl korán döntötted el, hogy „egy ilyen nem létező jogszabályra hivatkozva visszatarják az információt”. (# 9-es komment 2018-04-10 17:10)

Négy éve létezik megfelelő hatályú rendelet ez ügyben, csak az eddigi válaszolók nem tudtak róla.

Aki józanul, megengedően gondolkodott (# 2-es és #5-ös válasz írója), azt letorkollták. Igaz, jogalap nélkül, de döntöttek. Aki ellenkezett, az megkapta, hogy „Már megtárgyaltuk”, „Ne erőlködj”.

És nem PI (Pálffy Ilona) döntése volt, ő a Nemzeti Választási Iroda elnökeként csak alkalmazhatja a jogszabályokat, iránymutatásokat. A törvény a Nemzeti Választási Bizottságot hatalmazza fel állásfoglalásra, iránymutatásra. Jogelődjük 2010-ben szóban foglalt állást, 2014. március 11-e óta pedig írásba foglalt, érvényben levő iránymutatás van.