Tudni szeretném azt, hogy az elsőfokú Törvényszéken kötelező e az ügyvédi képviselet?

Az ügy rövid ténye. A munkáltatóm ellen pert indítottam a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 2001. évben kártérítés rosszabbításának okozásának tárgyában, valamint vagyoni kártérítés miatt.Kárigényeimet évente írásban követeltem a munkáltatómtól aki elismerte a káraim okozását és a káraim megtérítését ígérte. (Az ígéretből nem lett semmi) Az elsőfokú bíróságra az ítélet meghozatala előtt becsatolásra került az, hogy rokkant nyugdíjas lettem, mivel ekkor még nem rendelkeztem több bizonyítékokkal arra számítottam hogy a bíró elrendeli az ügyben a további iratok becsatolását is mivel a rokkant nyugdíjam megállapítása 2003 évben történt de erről a bizonyítékot csak 2014. februárjában kaptam kezeimhez. Élni kívántam volna az eljárásban hogy a elvárható átlagkereset és a rokkant nyugdíjam összegének különbözetét. A bíróság elutasította keresetemet arra hivatkozva, hogy a felperes a perben nem tudta bizonyítani a vagyoni kárának jogszerűségét sem de a rokkant nyugdíjáztatását. Ezért a keresetet elutasította. Az ügyben perújítást kezdeményeztem a hat hónapos határidőn túl de a perújítási lehetőségről a bírósági panasznapon szereztem tudomást, ez egy elhúzódó eljárás volt majd a bíróság elkésettségre hivatkozva a pert elutasította. Jogszerűtlenül mivel nem vette figyelembe azt a törvény elő írását, hogy a határidő számítása kezdő napja a fél tudomás szerzésétől kezdődik. A bírónő javasolta azt, hogy egy új peres eljárásban jog orvosolni fogják a keresetemet. Közben az alperes munkáltatómat is örökösen felszólítottam a káraim megtérítéseire amelyek az elévülését megszakították az akkori hatályos jogszabályok alapján.Elévülési időben keresetet terjesztettem elő ugyan ebben az ügyben, ugyan az a bírónő járt el aki az előbbi eljárásban bíró volt.E perben maga a bírónő kérte be a rokkantnyugdíjazásomat igazoló bizonyítékokat az illetékes eljáró szervtől, aki megküldte a rokkant nyugdíjazásom igazolásait. A bíróság ekkor ítéletet hozott és elutasította keresetemet arra hivatkozva hogy a felperes a perben nem tudta bizonyítani az elévülés megszakítását vagy az elévülés nyugvását. Fellebbezésemre a másodfokú Törvényszék helyben hagyta az első fokú ítéletet. Majd egy új keresetemben becsatoltam a rokkant nyugdíjazásom igazolásait és az elévülés megszakításainak bizonyításait, a bíróság 8 hónapig eljárt az ügyben majd azt követően megállapította azt hogy a perre sem hatáskörrel sem illetékességi jogkörrel nem rendelkezik.Megküldte az illetékes bíróságnak az ügy iratait. Ez a bíróság is megállapította azt hogy nem illetékes az ügyben eljárni ezért visszaküldte a Fővárosi Bíróságnak az ügy iratait. A Fővárosi Törvényszék megállapította hogy a perre a Fővárosi Munkaügyi Bíróság az illetékes. Furcsa és törvény ellenes eljárás volt a Fővárosi Törvényszéktől ez az eljárása. Tudomásom szerin az a bíróság nem járhat el még egyszer amelyik egyszer már megállapította azt hogy nem illetékes az eljárásra. Az eljárásban másik Megyei székhelyen kell az ügyet elbírálni. Ez esetben a Főváros területén lévő bíróságok nem járhatnak el az ügyben hanem egy Megyei Bíróságot kellett volna kijelölni az ügyben-i eljárásra. Jól tudom ezt? A Fővárosi Munkaügyi Bíróság kitűzte az első tárgyalási napot amelyen a felperes személyesen megjelent alperes a szabályosan átvett tárgyalás idézését megkapta arra írásban nem válaszolt. Kérésem az volt a T. bírósághoz hogy ebben a helyzetben élek törvényes jogaimmal és kérem a bírói utalvány meghozatalával kereseti kérelmemnek szíveskedjen helyt adni. A Bírónő kérésemet elutasította és mondta szóban hogy alperes nem köteles megjelenni az első tárgyaláson mivel alperest csak a költségeinek a nyilatkozata miatt idézte meg a tárgyalásra.Végzéssel az eljárást megszüntette a bírónő azzal hogy a végzés ellen nincsen jogorvoslat.Javasolta a bírónő hogy ez ügyben egy úk keresetet indítsak alperes ellen kártérítés megfizetése tárgyában, mivel a jelen eljárásokban számos törvénysértés megállapítható, ami nem vetne jó fény a bíróságnak ha azt fent észrevennék. Kérdésem az, hogy indíthatók e bírósági jogkörben okozott kártérítést a Fővárosi Munkaügyi Bíróság ellen, valamint a Fővárosi Törvényszék ellen a jogellenes eljárásaikkal okozott káraim megtérítése érdekében? A vagyoni káraimat alapozhatom e arra, hogy a munkaügyi perekben a vagyoni káraim az elvárható átlagkereset és a rokkant nyugdíjam különbözetének a megfizetésére keresetpótló havi járadék formájában Pl havi nettó 200.000 Ft összeget az életem végéig a kifizetésig pedig a törvényes késedelmi kamattal? Kérdezem még azt hogy a bíróság által megadott 15 napos határidő az meghosszabbítható e?