Kezdőoldal » Politika » Törvények, jog » Ha van, mi a jogi különbség e...

Ha van, mi a jogi különbség e két szerződésszegéses kártérítéses ügy között?

Figyelt kérdés

Ha egy szolgáltató és fogyasztó között van egy szerződés, és a szerződést a szolgáltató megszegte valamikor a szerződéskötés után, akkor ezt gondolom simán egy szerződés alapú kártérítési ügynek tartja a jog.


De mi van abban az esetben, ha a szolgáltató és a fogyasztó között a szerződés úgy köttetett meg, hogy a szolgáltató már törvényt/rendeletet szegő szolgáltatással indított, tehát már a szerződést is úgy írták alá, hogy a szolgáltató az első pillanattól kezdve törvényt/rendeletet megszegve szolgáltatott?


Mi a helyzet ilyenkor magával a szerződés jogi státuszával?


Már mindenki tud a legnépszerűbb devizahiteles ügyekről és, hogy alapvetően abban a témában a legtöbb vita és ügy akkörül a téma körül van, hogy egy devizahiteles szerződés, semmis volt-e már az aláírásakor vagy nem, vagy egyáltalán történt-e szerződéskötés vagy nem, stb.


Ezen az analógián kiindulva, de persze fogyasztó-szolgáltatói szerződésről lévén szó, kérdezem a fenti kérdésemet.


Mivel más a téma, könnyen lehet, hogy más a kifejlet is, de úgy érzem, hogy jogilag kell lennie abban különbségnek, ha egy szolgáltató a szerződésmegkötés után valamikor a jövőben szeg meg egy vagy több törvényt, ASZF-t, Üzletszabályzatot, stb., összehasonlítva azzal az esettel amikor a szerződéskötés pillanatában is törvényt szegve szolgáltat?



2018. febr. 9. 13:16
 1/6 anonim ***** válasza:
49%
A jogszabályba ütköző szerződés semmis, ha ilyen esetben kár merül fel, akkor a károkozó a szerződésen kívül okozott kárért tartozik felelősséggel - 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről 6. könyv, 4. rész.
2018. febr. 9. 15:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 A kérdező kommentje:

"A jogszabályba ütköző szerződés semmis..."


Lehet, hogy nem volt a kérdésem egyértelmű, vagy pedig most én értelmezem félre az ön válaszát.


Én úgy értettem a szituációt, hogy amikor a fogyasztó aláír egy szerződést egy szolgáltatóval, akkor maga a szerződés szövegével nincs semmi gond, a dilemmám az, hogy mi a helyzet akkor, ha az amúgy nem törvényszegő szerződés aláírásának a pillanatában (vagy precízen foglamazva: pillanatától kezdve a szolgáltató törvényt ÉS szerződést szegve szolgáltat? Magyarul, nem tartja be azokat a rá vonatkozó kötelességeket amiket saját maga írt a szerződésbe, hogy befogja tartani.


Ebben az esetben ugyanaz a helyzet mintha csak 3 hónappal később szegte volna meg a törvényt/szerződést/stb. vagy más, mert már az aláírás pillanatától kezdve megszegte-megszegi?

2018. febr. 9. 16:14
 3/6 anonim ***** válasza:

1. A 92 %-ost felejtsd el, annyira sem ért a joghoz mint egy másnapos zebra.


2. Ha a szolgáltató nem szerződésszerűen teljesít, akkor az hibás teljesítés. Ebben az esetben te választhatsz. Vagy kéred a teljesítést maradéktalanul és a hibás teljesítésre kártérítési igénnyel lépsz fel, vagy elállsz a szerződéstől.


Csak mert szóba került:

A devhiteles ügyleteknél az adósnak a legnagyobb sz..pás az, ha a hitelszerződés semmis, mert akkor azonnal és egy összegben kártalanítania kell a bankot, amire az jellemzően nem képes. Ugyanis semmis szerződés esetén az eredeti állapotot kell minél rövidebb időn belül visszaállítani. Ez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy ugrik a lakhandi, a kocsi, az egyéb ingó vagy ingatlan vagyon.

2018. febr. 12. 18:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 A kérdező kommentje:

1. A 92%-ost meg kell, hogy védjem, mert már jó néhány kérdésemre adott hasznos, használható illetve újabb ötleteket generáló válaszokat, és szerintem nem véletlen a 92%-a sem. :)


Az, hogy most nem jól értelmezte a kérdésemet inkább az én hibám lehet, ugyanis te sem jól értelmezted. :)


A szitu az, hogy az én problémám nem mai, hanem néhány éve keletkezett, több százezer Ft-os károm keletkezett és most filózok azon, hogy pereljek-e.


"2. Ha a szolgáltató nem szerződésszerűen teljesít, akkor az hibás teljesítés. Ebben az esetben te választhatsz. Vagy kéred a teljesítést maradéktalanul és a hibás teljesítésre kártérítési igénnyel lépsz fel, vagy elállsz a szerződéstől."


Igen, az első fele igaz rám, a második nem mert olyan szolgáltatóról van szó amelyik monopol helyzetben van és ha elállok a szerződéstől, akkor nincs más szolgáltató akivel szerződést tudnák kötni.


Közben viszont az eredeti kérdésemre azt hiszem sikerült kinyomoznom a választ, ugyanis van egy olyan fogalom a jogban, hogy "szándékos szerződésszegés", ahol a károsultnak csak a szándékosságot kell bizonyítani, ami általában nem szokott egyszerű dolog lenni, de ebben az esetben az, ugyanis a szóbanforgó szolgáltató már évek óta törvényt szegve szolgáltat, és a szerződésem aláírásának pillanatában is úgy szolgáltatott, és pusztán már ez a tény is bizonyítja a szándékos szerződésszegés mivoltát, nem is beszélve arról, hogy más bizonyíték is van arra, hogy a szolgáltató tudta, hogy törvényt szegve szolgáltat évek óta.


Ami pedig a devhiteles dolgot illeti, abban valószínűleg igazad van, kivéve akkor, ha a devhiteles már többet fizetett mint amit eredetileg kapott, mert akkor a banknak kell visszafizetni a különbséget a devhitelesnek, persze csak egy bírósági per után aminek a kimenetele a mai világban erőssen kétséges.

2018. febr. 12. 22:11
 5/6 anonim ***** válasza:

"kivéve akkor, ha a devhiteles már többet fizetett mint amit eredetileg kapott, mert akkor a banknak kell visszafizetni a különbséget a devhitelesnek,"


Ez (sajnos) nem így megy.

Ha a hitel futamideje 10 év, és a 10-edik évben kiderül, hogy a szerződés semmis, akkor a bíróság csak részben nyilvánítja semmissé a szerződést.

A hitel felvevő (adós) nem fogja 100-ig visszakapni a kamat címén befizetett összegeket. Legjobb esetben annak egy hányadát.


Ha a szolgáltató monopolhelyzetben van, tehát nincs más, akor is gyakorolhatod az elállás jogát. Szolgáltatásokat igénybe venni általában nem kötelező.

2018. febr. 13. 00:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:

"klasszikus jogi értelemben az eredeti állapot helyreállítása nem alkalmazható; az

átadott pénz visszaadási kötelezettsége azonnal esedékessé válik; a már megtörtént

pénzhasználat azonban nem tehető meg nem történtté, vagyis irreverzibilis, ezért a pénz

használatának ellenértékeként – a jogalap nélküli gazdagodás logikája szerint –

egyenértéki kamatot - meg kell fizetni”.


Na most, adott esetben a lakás is ugrik, tehát a szerződő fél (adós) kifizeti puszira az ügylet kamatát és elballaghat a lenyugvó nap felé, kezében a bőröndjeivel. Feltéve ha kifizette az ingatlan tulajdonosának a sokévi használati díjat.


Ez nem egy tipikus nyerő pozíció, én legalábbis ezt gondolom.

2018. febr. 13. 00:57
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!