Jogi értelemben mi minősül szexuális zaklatásnak?

A BTK-ban sem, a PTK-ban sem szerepel szexuális zaklatás.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben szerepel ilyen.

„10. § (1) Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban* meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.

(2) Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely a 8. §-ban* meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától - anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné - elkülönít.

(3) Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.”

* „8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt

a) neme,”

Hát azért az utcán való füttyentés…

Btk kommentár részletesebben taglalja (bocs, a formázás biztosan hibás lesz)

1. az ún. (munkahelyi) szexuális zaklatást, amelynek leküzdésére az Európai Közösségek

Bizottságának 1991 . november 27-én kiadott, 92/131 (EGK) számú, a nők és a férfiak

személyiségi jogainak munkahelyi védelmér ől szóló ajánlása gyakorlati kódexet nyújt .

A diszkriminációval és a (szexuális) zaklatással kapcsolatos legújabb rendelkezéseke t

pedig az Európai Parlament és a Tanács közös, 2002 . szeptember 23-án hozott, a

férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, a z

előmenetel és a munkakörülmények terén történ ő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK

tanácsi irányelv módosításáról szóló 2002/73/EK irányelve fogalmazza meg;

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenl őség előmozdításáról szóló 2003 . évi

CXXV. törvény (a továbbiakban : 2003. évi CXXV. törvény) ugyan az egyenlő bánásmód

követelménye megsértésének tekinti a zaklatást, a törvény azonban csak bizonyo s

jogviszonyban (így különösen a munkaviszonyban), illetve az állami szervek eljárása ,

intézkedése során kapcsolatba kerülő személyek közötti viszonyokra irányadó . A kifejezetten

személyes indíttatású zavaró magatartásokkal szemben ez a törvény nem biztosít ágazati

védelmet, a családjogi és a hozzátartozók közötti viszonyokat pedig kifejezetten kizárja a

törvény hatálya alól [ld . a 2003 . évi CXXV. törvény 6. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontját].

A 2003. évi CXXV. törvény a vonatkozó európai uniós irányelveknek megfelel ően a

zaklatást olyan, az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartásnak

tekinti, amelynek célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlít ő, ellenséges,

megalázó, megszégyenít ő vagy támadó környezet kialakítása.

Az utcán fütyülés, beszólogatás nem tartozik zaklatás. De ez még nem jelenti, hogy más ne lehetne

Az általános zavaró magatartások csak akkor büntetendők, ha elkövetői oldalon egy

célzat is szerepel: Az elkövetőnek célja a háborgatással, hogy a sértettet megfélemlítse, vag y

magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon . Ennek hiányában

a cselekmény nem tényállásszerű. Szintén feltétel a tényállás megvalósulásához, hogy a

háborgatás rendszeresen vagy tartósan történjen . Rendszerességen rövidebb időközönkénti

elkövetést kell érteni, tartós az elkövetés, ha az huzamosabb ideig tart. A zaklatás ezen

fordulata egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett vétség.