Hogyan zajlik egy nyomozás?

Büntetőeljárás menete: Nyomozati, ügyészi, bírói szak. Kihallgatás, tárgyalás. Elkövető, terhelt, gyanúsított, vádlott és elítélt jelentése.

Mi a nyomozás? A bírósági szakaszt megelőző eljárás.

A nyomozást a nyomozó hatóság (általában a rendőrség) vagy az ügyész végzi, az adott bűncselekménytől függően.

Ha a nyomozó hatóság a nyomozás során nem szünteti meg az eljárást (pl. azért, mert úgy ítéli meg, hogy nem történt bűncselekmény), megküldi az ügyet az ügyésznek. Az ügyész megvizsgálja az ügyet, és vizsgálata alapján visszaküldi további nyomozásra, megszünteti az eljárást, vagy vádat emel.

Az ügyész azokat a nyomozásokat is felügyeli, amelyeket nem ő folytat.

A nyomozás fő elemei: Bizonyítás. Kényszerintézkedések és egyéb jogkorlátozások. Iratismertetés. Jogaim a nyomozás során.

Bizonyítás:

A nyomozó hatóság kihallgathatja Önt mint gyanúsítottat, a tanúkat, szakértői véleményt szerezhet be stb.

Kényszerintézkedések és egyéb jogkorlátozások:

Ön mint gyanúsított jogait korlátozó intézkedések, amelyek célja, hogy a büntetőeljárás sikerét biztosítsák. Kényszerintézkedés például az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás vagy a házkutatás.

Iratismertetés

A nyomozás befejezése után a nyomozó hatóság bemutatja a védőnek a teljes nyomozati anyagot. Ön mint gyanúsított és védője ekkor ismerheti meg az esetleges vádemelés alapjául szolgáló valamennyi iratot és bizonyítékot.

Bizonyítás

A nyomozást két hónap alatt be kell fejezni, de ez a határidő indokolt esetben meghosszabbítható az első kihallgatástól számított legfeljebb két évig.

A legelső kihallgatás elején a kihallgatást végző személynek tájékoztatnia kell Önt a kihallgatás jellegéről, és röviden össze kell foglalnia, hogy Önt milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. Emellett közölniük kell Önnel, hogy a magyar Büntető Törvénykönyv mely rendelkezéseibe ütközik az a cselekmény, amellyel Önt gyanúsítják. Nem kell azonban közölniük Önnel azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján gyanúsítják.

Valamennyi olyan bizonyítási eljárás során, ahol Ön jelen van, Önt figyelmeztetni kell a legfontosabb jogaira (pl. hallgatáshoz való jog). Ezt a figyelmeztetést, valamint az Ön arra vonatkozó döntését, hogy tesz-e vallomást vagy sem, szó szerint jegyzőkönyvbe kell venni. Ha ez elmarad, akkor az Ön vallomását bizonyítékként nem lehet felhasználni.

Ön a kihallgatása során nem köteles vallomást tenni. A vallomástételt, vagy az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás alatt bármikor megtagadhatja. Ön nem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

Az eljárás akkor is folytatódik, ha Ön megtagadja a vallomástételt. Ha Ön egy bűncselekménnyel kapcsolatban a vallomástételt megtagadja, azzal kapcsolatban Önhöz további kérdések nem intézhetők, és abban az ügyben Ön a többi gyanúsítottal/vádlottal vagy a tanúkkal nem szembesíthető. Akkor is tehet fel kérdéseket, tehet észrevételeket és indítványokat, ha a vallomástételt megtagadta.

Bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta.

Vallomásában nem kell igazat mondania, de mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat.

Az első kihallgatás előtt figyelmeztetniük kell Önt, hogy védőt bízhat meg, vagy védő kirendelését kérheti. Ha védő részvétele kötelező (például Önt fogva tartják), és három napon belül nem hatalmaz meg védőt, a hatóság rendel ki Önnek egyet. Ha Ön rögtön a figyelmeztetéskor kijelenti, hogy nem kíván védőt megbízni, a hatóság nyomban védőt rendel ki. Akkor is kérhet kirendelést, ha nem tud ügyvédet megfizetni.

Mindez nem jelenti azt, hogy Önt csak védő jelenlétében lehet kihallgatni. Ha kéri, hogy értesítsék védőjét a kihallgatásról, a hatóság – faxon, elektronikus úton, vagy ha ez nem lehetséges, telefonon – értesíti a védőt. Ha az Ön védőjét értesítették a kihallgatásról, de ő bármilyen okból nem jelenik meg, a kihallgatás a távollétében is megtartható. Szintén megtartható a kihallgatás, ha az értesített kirendelt védő nem jelenik meg.

A nyomozás végéig nem közölnek Önnel minden bizonyítékot, a vádemelés alapjául szolgáló összes iratot csak az iratismertetéskor ismerheti meg.

Önnek van rá lehetősége, hogy bűnösnek vallja magát a nyomozás során. Ilyen esetben elképzelhető, hogy Ön elkerüli a büntetést, az eljárás rövidebb, büntetése pedig kevésbé szigorú lesz, ez azonban nem biztos.

Ha Ön a nyomozás során beismerő vallomást tesz, elképzelhető, hogy a bíróság alternatív eljárásban dönt az ügyben.

Ha Önt olyan bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, amely ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő, ujj-és tenyérnyomatot fognak Önről venni.

Számos más, öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény esetén is sor kerül erre (pl. súlyos testi sértés, vesztegetés, kábítószerrel visszaélés, közokirat-hamisítás, magánokirat-hamisítás, lopás vagy csalás).

DNS mintát csak akkor vesznek Öntől, ha Önt súlyos bűncselekménnyel gyanúsítják (pl. ha a lehetséges büntetés legalább ötévi szabadságvesztés, továbbá bűnszövetségben elkövetett bűncselekmény vagy fegyveres elkövetés esetén).

Bíróság elé állítás: /nyomozás vége, tárgyalás. Bírósági szakasz.

Bíróság elé állítás: Ha

olyan bűncselekménnyel gyanúsítják, amely legfeljebb nyolcévi szabadságvesztéssel büntethető,

az ügy egyszerű,

a bizonyítékok rendelkezésre állnak,

Önt tetten érték, vagy a bűncselekmény elkövetését beismerte,

akkor az ügyész Önt a beismeréstől számított 30 napon belül bíróság elé állítja. Ehhez nem kell az Ön hozzájárulása.

Tárgyalás mellőzése: Ha

olyan bűncselekménnyel gyanúsítják, amely háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő,

a tényállás egyszerű,

Ön a bűncselekmény elkövetését beismerte,

a bíróság tárgyalás tartása nélkül viszonylag enyhe büntetést (legfeljebb egy év felfüggesztett szabadságvesztést) szab ki. Ha Ön nem ért egyet a bíróság döntésével, kérheti tárgyalás tartását.

Részletesen itt:

[link]