Amikor az egyik szülő meghal, akkor a másik ugye haszonélvezeti jogot kap a közös tulajdonokra?

1. Teljesen mindegy, hogy melyik szülö hal meg elöbb (az anya vagy az apa), a másiknak jár a haszonélvezeti jog.

2. A halálozás után a gyerekek megöröklik a halott fél vagyonát, csak éppen használni akkor tudják csak, ha a haszonélvezö beleegyezik.

3. A másik szülö halála után megöröklik a vagyon másik felét és és akkor tudnak osztozkodni.

Alapesetben a vagyon a házaspár közös szerzeménye, azaz fele arányban tulajdonosok. (Most a különbözö külön vagyom témákat nem említem, mert csak összezavarna)

Ha valamelyik fél meghal, akkor utána az a rész az örökség tárgya, ami az övé volt, azaz a fele vagyon.

Amennyiben nincs végrendelet vagy egyéb körülmény, ami a normál öröklést módosítaná, akkor az örökség a következöképpen néz ki:

A fele vagyon az életben meradt házastársé - mivel az eleve az övé mint a közös szerzemény rá esö része. A másik felét az örökhagyó gyerekei és a házastársa egyenlö mértékben öröklik - azaz minden gyerek és a feleség is 1-1 részt kap. (A gyerekek közé az illetö összes gyereke beszámít, akár az adott házasságban születt, akár másikban, akár házasságon kívül - egyforma jogaik vannak)

Ezen kívül a hátramaradó házastársnak a közösen használt ingatlanra özvegyi haszonélvezeti joga lesz, ami vagy a haláláig, vagy egy újabb házasságkötésig van érvényben.

"Másként" alatt pl.az is értendő, ha a házasfelek nem fele-fele tulajdonosai az ingatlannak (pl. 60-40%).

"Másként" lehet az is, ha a túlélő lemond a gyerekei javára a gyerekrészéről, sőt a haszonélvezetéről is.