Az van az Alaptörvényben, hogy az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult. De miért jogosult, miért nem köteles?

A hangsúly a kényszeren van.

Ami azt jelenti, hogy erőszak alkalmazásával.

Az Alkotmánybíróság tagjai is máshogy tudják értelmezni az alaptörvényt. Mi lenne akkor, ha az államnak kötelessége lenne kényszerrel fellépni minden ellen, ami valaki (de ki szerint?) szerint alaptörvény ellenes.

Az államnak nem az a legfontosabb feladata, hogy az alaptörvényt _kényszerrel_ betartassa. Ha így lenne, akkor mindenki mellé raknának egy rendőrt, hogy figyelje minden lépését és amikor vét(eni készül) az alaptörvény ellen, akkor ott helyben földre vinné, megbilincselné és bevinné a kapitányságra, esetleg erre nincs is szükség, elég ha agyonlövi.

Ez rendőrállam lenne.

Rosszul gondolod. Az állam legfontosabb feladata a polgárai lehető legjobb élethelyzetének elérése és az ország fejlődése. Ennek érdekében cselekeszik, ha nem fölösleges.

Az alaptörvény érvényre juttatása lehet az országra nézve rendkívül hátrányos is. Ekkor nehogy kell, de bűnös dolog ezt tenni.

Normális országnak Alkotmánya van. Ősidők óta. Hogy nálunk nem így hívják, annak az az oka, hogy az a törvény káros az ország polgárainak többségére. Nem is merték megtartani a nevét, mikor ilyenre átírták. Az Alkotmány ugyanis attól az, hogy bizonyos szabályoknak, formáknak, céloknak eleget tesz. Ez nem tesz eleget.

A lényeg tehát, hogy bárhogy hívják, ez egy eszköz, ami arra szolgál, hogy a fejlődés módját szabályozza. Érvényre juttatni nem eszközt kell, hanem célt. Jelen esetben az eszköz hamis célokat tartalmaz, ügyesen elfedve a lényeget. Ezen túl a lehet és a kell két eltérő helyzetre utalnak. A lehet azt jelenti, hogy az élet normálisan folyik, de néha előfordulhatnak problémák, szabályozzuk, ezt miként lehet rendbe tenni. A "kell" nem szükséges, mert mindenki számára nyilvánvaló, hogy rendnek kell lennie.

A kell viszont a zsarnok szóhasználata. Ő dönt, ő határoz, ő előír, nem megbeszél, egyeztet. Ezért nála kell és tilos. Ez mindig és mindenütt a primitív, erővel való, és mindig az alá-főlé rendeltséget követelő rendszer szóhasználata, módszertana. Nem árt, ha megtanulod: tégy sürgősen, míg tehetsz, az ellen, hogy a kell és a tilos szóhasználattá véljék. Mert az mindig rád vonatkozik és mindig neked hátrányos. Akkor is, ha az ellenkezőjének mutatják.

"Csak az alkotmány kimondja, hogy nem köteles minden esetben cselekedni az állam, ha valaki törvényt szeg."

Ilyenről az Alkotmányban nincs szó. A hülyeséget fölösleges megszorozni kettővel.

"Minek nem tesz eleget a jelenlegi alkotmány az alkotmányossági szempontokból?"

Ezt kitől kérdezed?

"Miért a rendőrség most is pontosan ezt teszi."

Igen, törvényi felhatalmazás alapján. De nincs is mérlegelési jogköre. Pl. ha meg kell büntetni valakit, akkor nem mérlegelhet. Szó nincs arról, hogy egyiknek elengedheti, másiknak meg nem.

"Csak az alkotmány kimondja, hogy nem köteles minden esetben cselekedni az állam, ha valaki törvényt szeg."

Tévedés. Ilyet nem ír az alkotmány. Ezt csak te gondolod.

A hangsúly, mint írtam a KÉNYSZERen van, nem pedig azon, hogy "csak" feljogosítja az államot a kényszer használatára, de nem írja elő kötelezően.

Jogállam és nem rendőrállam.