Az baj ha egy perben a bizonyításnál nem ír/mond az ügyvéd jogszabályhelyeket, nem idéz be törvényeket?
"Baj" akkor van, ha a keresetében nem jelöli meg a kérelme jogalapját. Akkor a keresetet elutasítják (vagy, amennyiben erre a Pp. szerint lehetőség van, úgy hiánypótlásra visszaadják.)
Egyéb esetekben, pl. a tárgyaláson tett nyilatkozatok során nem szükséges jogszabályhelyeket citálni, a bíró hivatalból ismeri a jogszabályokat (ha pedig nem, akkor utána néz :)), tehát nem kötelességünk minden egyes mondatnál törvény- és paragrafusszámokat mondogatni.
Pl. ha - egy régi Ptk-s ügyben - a tárgyaláson szóban azt mondom, hogy és kérek késedelmi kamatot is X naptól, akkor nem kell hozzátennem, hogy ezt a Ptk. 301. § (1) bekezdése alapján kérem, mert köztudott. (A keresetbe viszont illik így beleírni.)
Én a keresetbe és az egyéb beadványokba bele szoktam írni általában a fő hivatkozásokat, de nem szoktam oda sem ezer BH-t, meg hasonlókat citálni (csak ha külön jelentősége van), a tárgyaláson szóban viszont sosem mondok jogszabályhelyeket. Nem is tudom őket fejből, de szerintem a legtöbben így vagyunk ezzel. :)
(A legfontosabbakat persze tudjuk fejből Pp, Ptk... de mindent senki sem tud paragrafus szerint csak úgy kapásból kiköpni, mintha lenyeltük volna a törvénykönyvet. Az meg gázabb lenne, ha ott nekiállnék fellapozni mindent, mielőtt nyilatkozom.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!