Ha valaki zaklat az utcán és kést is előránt, onnantól kezdve akármilyen jellegű sérülést okozhatsz a zaklatónak?

"Tehát: védekezel és a saját késével megsebesíted. Ez belefér.

Fegyvert rántasz és mellbe lövöd. Ez nem fér bele."

De, belefér.

Ha valaki késsel támad rád és a kést elveszed tőle, akkor utána már te vagy az agresszor ,ha azzal a késsel megsebesíted. Viszont ha késsel támad rád, simán lelőheted.

„Ki magát igazságosan védelmezvén, valakit megöl, nem lehet gyilkosnak ítélni” – a II. József idejéből származó, 225 éves mondat is jelzi, a jogos védelem körüli vita örök a büntetőjogászok számára. A magyar disputát az új, még tavaly megszavazott, ám csak most július elején hatályba lépett büntető törvénykönyv (Btk.) indította el ismét, az ugyanis a korábbinál jóval szélesebb körben ismeri el a jogos védelmi helyzetet. A koncepcionális váltás arra szorította a Kúriát, hogy a minap jogegységi határozatban fejtse ki álláspontját. Korábban is létezett hasonló célú irányelv, de azt ki kellett dobni, mert az újrafogalmazott Btk. új értelmezést kívánt meg.

Alapvetően forgatta fel ugyanis a jogos védelem évtizedek óta rögzült szabályait az, hogy idén júliustól megdönthetetlen törvényi vélelmek írnak le olyan eseteket, amelyekben a támadást automatikusan úgy kell minősíteni, hogy az élet kioltására is irányul. És ebből az következik, hogy az ilyenkor védekezőt semmiképp „nem lehet gyilkosnak ítélni”. Az új Btk. három ilyen, úgynevezett szituációs jogos védelmi helyzetcsoportot ismer: a személy elleni támadásokat, a lakásba, illetve az ahhoz tartozó „bekerített helyre” való jogtalan behatolást (lásd Szigorváltozatok című írásunkat). Az első kettő széles körű: akár a támadó(k) életének kioltásával is megvédheti magát valaki, ha éjjel vagy fegyveresen, illetve felfegyverkezve, vagy csoportosan rontanak rá, avagy így hatolnak be jogtalanul a lakásába. A „bekerített hely” – a gyakorlatban például egy családi ház kertje – védelmében viszont csak a fegyveres támadó ölhető meg legálisan.