Mindenképpen ezek között a határok között mozog a büntetés?

"(1) A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.

(2) A próbaidő tartama – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – egy évtől öt évig terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. A próbaidőt években, vagy években és hónapokban kell meghatározni."

Bár ez itt a gyakorin nem szokás, sőt jelentős lepontozás jár érte, de ha a vízvezetékszerelők, mérnökök és buszsoförök véleménye után a valós jogi helyzet is érdekel, akkor a helyzet a következő:

Először is a Btk. 80. § (4) bekezdése alapján a büntetést mindig a felfüggesztés és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségére való tekintet nélkül kell kiszabni, tehát első lépés a büntetés mértékének megállapítása. Ha a törvény 1-5 évet ír elő, akkor ennél rövidebb tartamú szabadságvesztés, illetve enyhébb büntetési nem a Btk 82. §-a alapján szabható ki:

- ha a legenyhébb büntetés is túl szigorú lenne,

- ha kísérletről vagy bűnsegélyről van szó, illetve

- ha a törvény korlátlan enyhítést engedélyez.

5 évnél hosszabb büntetés is kiszabható, mert a büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, ha az elkövető

- különös visszaeső,

- többszörös visszaeső, vagy

- halmazati büntetés esetén.

A büntetés felső határa a kétszeresésére emelkedik, ha az elkövető

- erőszakos többszörös viszaeső,

- bűnszervezetben követte el a cselekményt.

Az más kérdés, hogy a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása 1-5 évig terjedő próbaidőre felfüggeszthető. Az is más kérdés, hogy ha nem függesztik fel, és nincs a Btk. 47. § (4) bekezdésében meghatározott törvényes kizáró ok, akkor a kiszabott büntetésből az elítélt a kétharmad rész (visszaeső a háromnegyed rész) kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható.