Milyen büntetést kap?

371. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a rongálás kisebb kárt okoz, vagy

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást

ba) falfirka elhelyezésével vagy

bb) bűnszövetségben

követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a rongálás nagyobb kárt okoz,

b) az elkövető

ba) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet vagy régészeti leletet,

bb) vallási tisztelet tárgyát vagy vallási szertartás végzésére szolgáló épületet,

bc) temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat

rongál meg.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a rongálás jelentős kárt okoz,

b) az elkövető a (3) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely tárgyat, épületet, vagy helyet semmisít meg,

c) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.

(7) E § alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges.

A rendelkezés a rongálás törvényi tényállását szabályozza. A rongálás jogi tárgya a tulajdonjogjog. Az elkövetési tárgy az elkövető számára idegen, értékkel bíró ingó vagy ingatlan vagyontárgy lehet. A műemlék vagy védett kulturális javak körébe tartozó tárgy kivételével a saját vagyontárgy megrongálása nem valósít meg bűncselekményt.

Az elkövetési magatartás a megrongálás, illetve a megsemmisítés. A megrongálás fogalma a dolog állagának olyan károsítását jelenti, amelynek következtében a vagyontárgy értékcsökkenést szenved. A bűncselekmény megállapításához nem szükséges, hogy a vagyontárgy használhatósága megszűnjön vagy korlátozottá váljon. A megsemmisítés következtében a vagyontárgy eredeti állapotába nem állítható helyre.

A rongálás materiális bűncselekmény. Akkor befejezett, ha az eredmény, a kár bekövetkezik.

A megsemmisítéssel megvalósított rongálás esetén a kár összege megegyezik a vagyontárgynak az elkövetéskori kiskereskedelmi értékével. A megrongálás esetében a kár az a költség, amely a dolog eredetei állapotának helyreállításához szükséges.

A rongálásnak szándékos bűncselekmény. A bűncselekményt tettesként bárki elkövetheti.

A törvény egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi a rongálás minősített eseteinek szabályozását. A törvény a védett kulturális örökségi elemekre elkövetett rongálást rendeli büntetni a minősített esetek egyikeként. A törvény minősített esetként szabályozza a régészeti leletre történő elkövetést. A régészeti lelet külön nevesítése azért indokolt, mert a védett kulturális javak fogalomköre a régészeti örökségnek csak a közgyűjteményben elhelyezett elemeire terjed ki. Indokolt azonban a fokozott büntetőjogi védelem megteremtése az olyan régészeti lelet esetében is, amely már nem a régészeti lelőhelyen található, és amelyet még nem helyeztek el közgyűjteményben. A védett kulturális örökségi elemek fogalmával kapcsolatos háttérjogszabályt a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény képezi. A törvény a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat a vallási tisztelet tárgyának fogalma alá vonja.

A törvény minősített esetek köréből elhagyja a nemesfémre, nemesfém ötvözetre vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra történő elkövetést, mivel ezek nem jellemző elkövetési tárgyak e bűncselekmény esetében.

A törvény az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXI. törvénnyel bevezetett fogalom-meghatározással egyezően állapítja meg a falfirka fogalmát.