Mi kell ahoz hogy vallást alapítsak?

Meg kell határozni, hogy miért hívod egyháznak azt, ami vallást alapítasz. Kell hozzá regisztrált híveknek is lenni, akik támogatják az egyházadat.

Legalább 1000 fő szükséges egy új egyház alapításához, az egyházak hitéleti célú bevételeit, közöttük az 1 százalékos adófelajánlások felhasználását az állami szerv nem ellenőrzi. Szlovákiában ez a küszöbérték 20 ezer fő.

Egyház alapításának jogi feltételei

Az egyházakat az állam önálló jogi személyiségű intézménynek ismeri el, melyek a saját maguk alkotta szabályok szerint működnek. A vallási közösséget, vallásfelekezetet és az egyházat az Országgyűlés ismeri el.

Az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület (a továbbiakban: egyesület) egyházként való elismerését legalább ezer fő aláírásával a népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával az egyesület képviseletére jogosult személy kezdeményezheti. Az egyesület akkor ismerhető el egyházként, ha

alapcélként vallási tevékenységet végez,

tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van,

legalább százéves nemzetközi működéssel rendelkezik vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon, amely húszéves időtartamba beszámít a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyházként való működés is,

alapszabályát, létesítő okiratát, belső egyházi szabályát elfogadta,

ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta vagy kijelölte,

képviselői nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az Alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát, és

az egyesülettel szemben - működése során - nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel,

tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot.

Az egyházak bármilyen olyan művelődési, szociális és egészségügyi tevékenységet végezhetnek, amelyet törvény nem tart fenn kizárólag állami szerv vagy intézmény számára. Az állam nem hozhat létre felügyeleti szervet az egyházak irányítására, az egyházak azonban kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhatnak, amely az Alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik, nem sérti más közösségek jogait és szabadságát, valamint az emberi méltóságot.

A vallásgyakorlás keretei

A vallásgyakorlás jogi alapjait az Alaptörvény teremti meg, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára, mely jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását, megváltoztatását. Mindezen jog magában foglalja továbbá azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen és nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa, kinyílvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa §.

Az Alaptörvény fenti rendelkezésére épül a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.), rendelkezése, mely kimondja, hogy mindenkinek joga van a lelkiismereti és vallásszabadsághoz §.

Az Ltv. részletesen kitér azokra az életkörülményekre (élethelyzetekre), melyeknek fennállása esetén a vallásgyakorlást az állampolgárok, és más, Magyarországon tartózkodó személyek részére biztosítani kell. Fontos kitétel az, hogy az azonos hitelvet követők, vallásuk gyakorlása céljából, vallásfelekezetet (egyházat) hozhatnak létre, elősegítve a vallásgyakorlás "intézményes" létrejöttét.

A vallásgyakorlás leggyakoribb színterei azok a kultikus helyek, amelyeket a vallásukat gyakorló személyek hoznak létre és tartanak fenn. Ezek legtipikusabb formái, színterei a templomok és imaházak, ahol a hívők közössége az évszázadok során áthagyományozott rítusok (liturgiák) szerint gyakorolják, vallják meg hitüket, együvé tartozásukat. Ezeket a vallási cselekményeket - történéseket - az állam nem ellenőrzi. Az idevonatkozó szabályozás csupán annyit emel ki, hogy egyház (vallási közösség) kizárólag olyan vallási tevékenységet (ide tartozik a vallás gyakorlása, megvallása is) végezhet, amely az Alaptörvénnyel nem ellentétes, és nem ütközik jogszabályba, valamint nem sérti más jogait és szabadságát.

Első vagyok. Nem értem miért lettem lepontozva, mikor én a kérdésre válaszoltam.

Az a baj, hogy keveritek a vallást az egyházzal, pedig két külön fogalomról van szó!

A vallás alapítása nincs jogszabályhoz kötve, mert a vallás tulajdonképpen világnézetet jelent.

pl. ha szereted a focit (játszani a haverokkal és nézni a tévében) nem kell rögtön egy egyesületet létrehozni és bíróságon bejegyezni.