Ha beidéztek tanúnak, akkor kötelező mindenki előtt vallomást tenni? Úgy, hogy a sértett hozzátartozói is hallják?

A tanúvallomást fő szabály szerint személyesen, a bíróság előtt, szóban kell megtenni. Lehetőség van azonban a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság engedélyével arra, hogy a tanú a szóbeli kihallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást. Ebben az esetben a tanú a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, az elektronikus okirat formájában elkészített vallomását minősített elektronikus aláírással látja el, vagy a tanúnak a más módon leírt vallomását bíró vagy közjegyző hitelesíti. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút, ha ez szükséges, a kihallgatása céljából a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megidézze. Ha a tanú szóbeli kihallgatás nélkül vagy a szóbeli kihallgatást követően írásban tesz vallomást, az írásbeli vallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak, valamint a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Erre a tanút az írásbeli vallomás megtételének engedélyezésével egyidejűleg, a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmeztetni kell.

A büntetőügyekben számos érdek fűződhez ahhoz, hogy a tanú ne tegyen vallomást a bíróság előtt. A tanút érheti súlyos fenyegetés a saját vagy szerettei élete, testi épsége megsértésének kilátásba helyezésével, ezért a hatóságokra hárul a tanú életének és testi épségének vagy személyes szabadságának védelme, annak biztosítása, hogy a tanú a vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen és a vallomását megfélemlítés nélkül tegye meg. Ezért a tanú, illetőleg az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére vagy hivatalból elrendelhető, hogy a tanú személyi adatait az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Kivételesen indokolt esetben a tanú nevének zárt kezelése is elrendelhető. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg. Különösen védetté nyilvánítható a tanú, ha vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik, a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, a személye, a tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tanúként kívánja kihallgatni, a terhelt és a védő előtt nem ismert, személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve. Már a magyar jog is ismeri a tanúvédelmi programot, melynek keretében a kiemelten súlyos bűncselekmények miatti eljárásokban tanúvallomást tevő új személyazonosságot kaphat, illetve más országban telepedhet le.