Tudtátok -e hogy 2015 Január 1. től milyen változás lép életbe a lakásbérletekkel, albérletekkel, helyiségbérletekkel kapcsolatban?

"A díjat meg alacsonyan tartja, cserébe nem hagyjuk lerohadni a lakást, folyamatosan újítunk rajta, ahogy időnk és pénzünk engedi."

Igen 4-es az úgy még talán minimálisan korrekt hogy alacsonyan tartja a beszedett díjat, de itt a gond hogy kinek mit jelent az alacsony. De majd eldöntöd azután amit leírok most.

Nem árt majd átgondolni, nem csak neked másoknak is szól.

Először egy kis logikáról lesz szó, néhány alapvetést tisztázni kell, hogy mindenki értse.

A többit ez az 1994-es törvény is alátámasztja.

Logical A)

-Hányféle módon tud egy jogi személy pénzt elkölteni?

Bármilyen meglepő ennek LEGÁLISAN csak 3 módja van hogy a pénztárcádban lapuló összegeket másnak add.

Mégpedig:

1) Vásárolhatsz materiális javakat, pl ételt, TV-t, telefont stb...

2) Vehetsz szolgáltatást, pl szállodai ellátás, internet előfizetést vagy albérletet mert hogy ez is szolgáltatás ám.

3) Meg el is adományozhatod a pénzed.

És ebből a 3 dologból ki sem tudsz lépni, mert pl ha a hátad mögé dobsz az utcán egy 10000-est, mivel azt valaki megtalálja és fölveszi autómatikusan adományba sorolódik.

És igen az állam is szolgáltató már ha befizeted az adód.

A pénz elégetése megsemmisítése meg illegális.

Szóval ha valaki 4-ik módot mond akkor igen meglepődünk.

Itt tisztázva lett hogy az albérlet egy szolgáltatás.

B)

Lakást ki lehet adni fenntartásba is, de csak fenntartási szerződéssel, ami jelentősen különbözik egy albérleti szerződéstől.

Fenntartási szerződés mellett valóban a bérlő köteles mindent kicserélni mindent kijavítani. És viszont a bérbeadó, 2 jogát kivéve gyakorlatilag minden jogáról lemond. (Ez a 2 jog: a tulajdonjoga, és hogy legalább olyan állapotban kapja vissza a lakást amilyenben átadta.) De pont emiatt pl albérleti díjat sem szokás ilyenkor szedni. Sőt maximalizálni szokták azt az összeget is amit a bérlő évente el köteles költeni a lakásra (Pl 1 millás szigetelés vagy 500k-s nyílászáró cserébe már a bérbeadó is be kell hogy szálljon, ma mondjuk ez az összeg 300k.

Fenntartási szerződéssel a bérlő szinte bármit megtehet, a bérbeadó engedélye nélkül pl szavazhat a lakóközösségben, saját névre állíthatja a számlákat, managelheti / információt kérhet a számlavezetésről olyan színre meszel és fest amilyenre jólesik neki...

Ezzel szemben egy albérletnél a lakás fenntartásáért fizetünk albérleti díjat. Tehát egy normális és tisztességes albérleti szerződésben az van benne hogy a bérlő kifizeti az albérleti díjat és a rezsit (a rezsi az amit el is fogyaszt.)

Na itt szoktak a bérbeadók "csalni" mert beleírogatnak a szerződésbe egy csomó olyan dolgot ami a fenntartáshoz tartozna.

Pl a közös költség a legtöbb helyen nem csak a közös rezsiből áll, hanem előre gyűjtenek egy későbbi szigetelésre például. (Ami aztán a bérbeadó lakásának értékét növeli majd, és az eredeti bérlő már lehet ott sem lesz.) Ezt illik/illene megosztani!

Vagy pl a bérbeadó nevére szóló lakásbiztosítást kell fizetnie a bérlőnek? Magyarul a bérlő fizeti a természeti és a szomszédok által okozott károkat?

Amit amúgy meg a fenntartási kötelezettsége a bérbeadónak megcsináltatni, még akkor is ha nem is volt senkinek sem biztosítása!

Lakásadó kifizettetése a bérlővel? Abszolút tirpákság.

A karbantartás áthárítása még OK-s szerintem is.

Viszont az már nem hogy mennyi ismerősöm járt úgy hogy régi lepusztult 10-20-30 éves berendezések, természetes úton tönkrementek (jóval a szavatossági idejükön túl), pl elrozsdásodott, elérett és ezért eltört a műanyag stb

És aztán a bérbeadó megpróbálta elkenni/rájuk kenni hogy ez szándékos.

Pedig csak a valóban egyértelmű és bizonyítható szándékos rongálást áll jogában áthárítani a bérlőre. Ha valami egyszerűen öreg és azért megy szét azt a fenntartó vagyis jelen esetben a bérbeadó KÖTELES kicserélni!

Szóval a bérbeadók (egy része) szeretnének pénzt szedni lehetőleg INGYEN mert szépen apránként áthárítgatják a fenntartási kötelezettségüket, anélkül hogy e mellé a bérlőt jogokkal ruháznák föl mint a fenntartási szerződésnél.

Tisztelet a kevés kivételnek!

Szóval minden ettől való eltérés a felek külön megállapodása alapján történhet, azzal pedig a bélőnek is egyet kell értenie (azaz aláírnia, vagy előtte az ilyesmiből alkudnia, kontra az albérleti díjból alkudnia) ha ilyen külön megállapodás nincs akkor az előbb leírtak vonatkoznak, meg ami most jön.

C)

És itt lép be a az 1994-es törvény, igazolandó az eddigieket.

Mit szolgáltat a bérbeadó? A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotát.

"

7. § (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.

(2) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek.

8. §11

9. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni.

(2) A bérlő a szavatossági hiba elhárításához szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti, ha a hiba elhárításáról a bérbeadó a bérlő írásbeli felszólításában megjelölt megfelelő határidőben nem gondoskodik.

10. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni

a) az épület karbantartásáról;

b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;

c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

(2) Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - az (1) bekezdésben nem említett - egyéb kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó.

(3) A feleknek meg kell állapodniuk abban is, hogy a bérlő a bérbeadótól átvállalt kötelezettség teljesítése esetén milyen mértékű lakbérmérséklésre tarthat igényt.

11. § (1)12

(2) A bérlő az igazolt költségének egy összegben való megtérítését igényelheti a bérbeadótól, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett, feltéve, hogy az a másik félnek méltánytalan megterhelést nem okoz.

(3) Önkormányzati lakás esetén a bérbeadónak a bérlő igazolt költségeit - haladéktalanul - egy összegben kell megtéríteni.

(4)13 Ha a bérbeadó az azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetén a kötelezettségét - az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg - a bérlő felszólítása ellenére sem teljesíti, akkor a bérlő

a) a bíróságtól kérheti a bérbeadó kötelezését a hiba kijavítására;

b) a bérbeadó helyett és költségére a munkát elvégezheti.

"

"

13. §17 (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.18

(2) Az (1) bekezdésben említett munkák elvégzése a szociális helyzet alapján bérbe adott és az állami lakás esetén a bérlőt terheli, a szerződés megkötésekor azonban a fizetendő lakbér összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. Állami lakás esetén a felek ettől eltérően is megállapodhatnak.19

(3) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

(4) Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

14. § (1) A bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

(2) Ha a bérbeadó a jogszabályban, illetőleg a szerződésben foglalt kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítására sem teljesíti, a bérlő a 9. § (2) bekezdésében szabályozott módon járhat el.

15. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli.

16. § (1) A bérbeadó, illetőleg a bérlő az őt terhelő munkát úgy köteles elvégezni, hogy a lakás, illetőleg más lakások rendeltetésszerű használatát - lehetőség szerint - ne akadályozza. A munka megkezdéséről és várható időtartamáról az érdekelt bérlőket előzetesen értesíteni kell.

(2)-(3)20

17. § (1) A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

(2) A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

"

A visszaadásnál a rendeltetés szerű állapot szó szerepel nem a felújított! Tehát még kimeszeltetni sem kell, ha csak bele nincs írva a szerződésbe mert akkor igen.

Mindenki magára vessen mit ír alá.

Hoppá 7-esnek igaza van!

Tényleg 2016 Január 1.

Ezt benéztem srácok, na akkor majd jövőre visszatérünk erre a témára. :)