Mi a különbség a törvények, jogszabályok, rendeletek között?

A törvény és a jogszabály kb ugyanaz. Annó köztisztviselő ismerősöm se nagyon tudta a különbségeket megmondani, inkább azt, hogy minden törvény egyben jogszabály is.

A törvények és jogszabályok ország szinten mennek (tudtommal).

A rendeletek viszont lehetnek helyiek, pl egy település helyi rendeletei. Mondjuk xyz faluban tilos a közterületen alkoholt fogyasztani, miközben egy másik városban nincs ilyen rendelet, ott nem tiltott.

Igen, a fogalmak definíciója és a végrehajtás keveredik.

Törvényt a parlament alkothat kizárólagosan. Kidolgozásához megbízhat bárkit (kormányt, bizottságot, szakértőt), de megszavaznia neki kell.

Rendeletet hatóság hozhat. A hatóság jogkörénél fogva, a rendeletek több szintűek, azaz hierarchizáltak. Rendeletet hozhat kormány, önkormányzat, ezzel (törvényben) meghatalmazott szervezet (pl. adóhatóság).

Ezen felül van még határozat. Határozatot országgyűlés, bizottságai, és más állami szervek hozhatnak.

A fentieket együttesen, gyűjtőszóval jogszabálynak nevezzük.

A jogszabályok között hierarchia van. Legmagasabb a törvény, minden más neki van alárendelve (rendelet nem írhatja felül).

A jogszabályokat hivatalosan megfogalmazzák, és írásban kihirdetik törvényben szabályozott módon. Azaz van egy úgynevezett eljárási törvény, amely azt mondja el, hogy a különféle jogszabályoknak mit kell tartalmaznia, hogyan kell elkészíteni és kihirdetni. Minden jogszabálynak tartalmaznia kell, hogy milyen hatályú. A hatály (érvényesség) lehet időbeli (visszavonásig, vagy előre meghatározott időtartamra), tárgyi (valamilyen témára vonatkozó, például az adózás személyi, társasági, gépjárműre, ingatlanra, stb.), és lehet földrajzi (egy városra, megyére, stb). A hatálybalépés (az eredeti általános jog szerint) kizárólag a kihirdetése után léphet érvénybe. ebből következik, hogy nem lehetséges visszamenőleges hatályú jogszabály. A Fidesz kormányok ezt a világszerte kötelező alapelvet felrúgták, nálunk van visszamenőleges hatályú törvény is.

Nem :) Olvasd el figyelmesebben, amit a #2-es írt.

A törvények, rendeletek, határozatok gyűjtőfogalma a jogszabály.

Régen tanultam már, de emlékeim szerint:

A legerősebb jogszabály az állam alaptörvénye, vagyis alkotmánya.

Az országgyűlés elfogadja a törvényeket, amelyek nem mondhatnak ellen az alkotmánynak.

A kormány, miniszterelnök, miniszterek, önkormányzatok stb. rendeleteket hoznak (ezek a végrehajtó szervek). A rendeleteknek az a fő lényege, hogy segítse a törvény végrehajtását, adott esetben a helyi, speciális viszonyokhoz is igazodva. Ebből következik, hogy egyik rendelet sem mondhat ellen a törvényeknek, és egy alacsonyabb szintű rendelet sem a magasabb szintű rendeletnek stb. (tehát a jogszabályok között hierarchia van).

Amúgy, amiket fent leírtál a kérdésben, tök logikusak, csak azért nem érted eddig, mert nem vagy tisztában a fogalmakkal. De remélem, azért tudtunk segíteni valamennyire.

A kihirdetés azt jelenti, hogy megjelenik a közlönyben. Tehát amikor megjelenik ott, onnantól számít kihirdetett törvénynek...

Ezért pedig a köztársasági elnök a felelős.