Mi a Keretbiztosítéki jelzálogjog fogalma, vagy jelentése?

Keretbiztosítéki jelzálogjog

Amennyiben a jelzálogjog nem konkrét követelés, hanem a felek meghatározott jogviszonyából vagy jogcímen keletkező követelések biztosítására szolgál, keretbiztosítéki jelzálogjogról beszélünk. Ha a kötelezett a banktól 10 000 000 Ft hitelt vesz fel, és azt jelzálogjoggal biztosítják, akkor normál jelzálogjog keletkezik. Ugyanakkor ha a bank a kötelezett részére hitelkeretet bocsát rendelkezésre, amellyel a kötelezett szabadon rendelkezhet, abból bármikor felhasználhat, majd arra bármikor visszafizethet összegeket (ún. rulírozó hitel), és a felek ezen jogviszonyból keletkező követeléseket biztosítják jelzálogjoggal, akkor keretbiztosítéki jelzálogjog jön létre. A keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzésének tartalmaznia kell azt a zálogszerződésben meghatározott jogviszonyt vagy jogcímet, amely alapján a követelések keletkeznek vagy keletkezhetnek, és azt a legmagasabb összeget is, amelynek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet (Ptk. 263 § (1) bekezdés). Ha a jogviszonyba új kötelezett lép (pl. a fenti hitelkeret igénybevételének jogosultságát másra is kiterjesztik) a keretbiztosítéki jelzálogjog az új kötelezett terhére keletkező követelésekre is kiterjed (Ptk. 263. § (2) bekezdés). A kötelezett ha a zálogszerződésben meghatározott jogviszony megszűnik (pl. a hitelkeret nyújtására vonatkozó határozott szerződés lejár) és abból eredő, vagy a zálogszerződésben meghatározott jogcímen keletkezett tartozása nem áll fenn (vagyis a felhasznált hitelkeretet teljes egészében visszafizette) követelheti, hogy a jogosult a keretbiztosítéki jelzálogjogról mondjon le (Ptk. 263 § (3) bekezdés).

A keretbiztosítéki jelzálogjog tehát eltérően a normál jelzálogjogtól nem valamilyen egyedileg meghatározott, konkrét követelés biztosítására szolgál, hanem a felek tartós, folyamatos jogviszonyában folyamatosan keletkező követeléseket biztosít. Konkrét, egyedileg meghatározható követelés biztosítására keretbiztosítéki jelzálogjog nem is alapítható, és nem is jegyezhető be. A zálogtárgy nem feltétlenül biztosítja az egész követelést, az csupán a zálogszerződésben meghatározott legmagasabb összeg erejéig nyújt fedezetet. Más kérdés, hogy az ilyen ügyletekkel professzionálisan foglalkozó vállalkozások – így elsősorban a hitelintézetek – ügyelnek arra, hogy a legmagasabb fedezeti összeg bőségesen elegendő legyen a keletkező legnagyobb követelésük biztosítására is. Az, hogy az ingatlannyilvántartásba vagy a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásba bejegyzik a keretbiztosítéki jelzálogjogot, nem feltételezi önmagában a követelés fennállását. A hitelkeret rendelkezésre bocsátása még nem teszi egyértelművé azt, hogy a kötelezett igénybe is fogja venni a rendelkezésére álló hitelkeretet. Ebből következően jogvita esetén külön kell bizonyítani a követelés fennállását, és annak összegszerűségét.