Adóügyekre is vonatkozik az az általános szabály, hogy ha kifutnak az ügyintézési határidőből, akkor az ügyet az ügyfélre nézve kedvező döntésként kell értelmezni?

Elméletileg a másodfokú

döntés meghozatalára nyitva álló határidő a Ket.

általános szabályai szerint 30

nap. Az utólagos adómegállapítás során hozott határozat

ellen benyújtott fellebbezés esetén

azonban a határozat meghozatalára nyitva álló

határidő 60 nap. Az ügyintézési határ

idő

meghosszabbítására a másodfokú eljárásban

is lehetőség van, azt indokolt esetben egy

alkalommal, legfeljebb 30 nappal lehet

meghosszabbítani. Erről az adózót értesíteni kell. Tehát 60 napig okés a dolog.

Mi építésügyi hatósággal jártunk így. ők kb 180 napra hoztak határozatot. Mikor a határidőre hivatkoztunk, akkor azt mondták, hogy annyiban nincs jelentősége, hogy ha úgysem felel meg az építésügyi szabályoknak a vizsgálat tárgya, akkor a kikésett határidő miatt új eljárást folytatnak le, de a dolgot nem lehet megúszni. Szerintem ez az adóügyekre is vonatkozik. Attól, hogy kikésik a határidőt, attól szerintük az elmaradt adó az elmaradt adó, amit be kell fizetni. Sajnos tapasztalatom szerint a hivatalos szervek úgy gondolják, hogy rájuk nem vonatkoznak a határidők, illetve nincs jogkövetkezménye, ha elkésnek, csak a kedves ügyfélre

Nem fogják külön jelezni a hosszabbítást, evidensnek veszik, hogy 60 napjuk van, biztos találnak rá indokot (elég sokat felsorol a KET), hogy miért hosszabbítanak. A lényeg az, hogy határidő ide vagy oda, a be nem fizetett adó megállapításra került, azt be kell fizetni, ennyi. Ha kikésik a határidőt, akkor a fellebbezés díját kötelesek visszafizetni.

" A hatóság általi határidő elmulasztásának jogkövetkezményei

Ha a hatóság az ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból elmulasztja – a Ket. 2009. október 1-jétől hatályos módosítása szerint –, köteles az illetéket vagy díjat az ügyfél részére visszafizetni. Ha a döntés az irányadó ügyintézési határidő kétszeresének elteltét követően születik meg, az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél által megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét kell az ügyfélnek visszakapnia. Általában a késedelmesen kiadott engedély a visszafizetett összegnél lényegesen nagyobb veszteséget is okozhat az ügyfélnek, azonban mégis lényeges változás ez ahhoz képest, hogy korábban a nehezen bizonyítható kártérítési felelősségen túlmenően semmiféle következménye nem volt a hatóság késedelmének. A hatóság a fizetési kötelezettséget megállapító döntés jogerőssé válásától számított öt munkanapon belül köteles telesíteni.

A visszafizetési kötelezettség akkor is fennállhat, ha a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy a felügyeleti szerv megállapítja, hogy a hatóság indokolatlanul hosszabbította meg az ügyintézési határidőt.

A hatóság a fenti összeget akkor is kifizeti, ha az ügyfélnek nem volt fizetési kötelezettsége, csak ebben az esetben a központi költségvetésnek kell átutalni (ha az ügyfél jogszabály alapján nem köteles illeték vagy díj fizetésére, úgy a hatóság az illetékekről szóló törvény szerinti általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, illetve ennek kétszeresét fizeti meg a központi költségvetésnek) [2004. évi CXL. tv. 33. §, 33. §]."

Direkt megnéztem a Ket-et, nincs ehhez hasonló rész benne.

Eleve semmilyen logika nem lenne abban, miért hozna a jogalkotó ilyen rendelkezést. Ennek se füle, se farka, hogy ha kicsúsznak a határidőből, akkor utána már a számodra kedvezőnek kell tekinteni.

Jogi ügyekben jogszabályokból tájékozódj, ne az interneten fellelhető össze-visszaságból! Látható, hogy nem tudsz hivatkozni konkrét paragrafust, meg eleve a saját szavaiddal fogalmaztad meg az állítást, így ezt jogszabályban biztos nem láttad.