Az igazságot miért kell törvénnyel védeni?

A nemzetiszocialista és kommunista rezsimek több tíz millió ember haláláért felelősek szerte a világon.

Létezik néhány idióta, akik ezt tagadják! No, őket bünteti ez a törvény, ugyanis ezen bűnöknek a tagadása rengeteg, még ma is élő áldozatot, vagy egykori áldozatok hozzátartozóit emberi méltóságában sért.

Ez a lényege.

Ezzel a delictummal szemben inkább az a kifogás fogalmazható meg, hogy sérti a tudományos kutatás szabadságát (Alaptörvény X. cikk (1) bek.), hiszen ha valaki mondjuk azt állítja, hogy a jelenleg elfogadott X millió helyett "csak" Z millió embert öltek meg, akkor az megvalósítja a törvényi tényállást. Másrészt az állam az Alaptv. X. cikk (2) bek. értelmében nem nyilváníthat véleményt tudományos igazságok kérdésében, azonban ezen tényállás bűncselekménnyé nyilvánításával pontosan ezt tette. Efelett a kérdés felett persze elsiklott az AB, na de ezen miért is lepődnénk meg.

Az megint más kérdés, hogy a Btk. 24. § (jogszabály engedélye) alapján lehet-e hivatkozni az Alaptörvényre, amely lehetővé biztosítja a tudományos kutatás szabadságát... Ki kéne próbálni. :D

Azt hiszem, itt sok fogalmi probléma van.

Az idézett törvényről sok mindent lehet mondani, de speciel a kutatás szabadságát nem sérti. A törvény szükségességére még kitérek. De a megfogalmazás a cselekmények létezésének tagadását bünteti. A létezés bizonyított tény, az összes létező kutatói díjat megérdemli, aki képes az ellenkezőjét tudományos igénnyel bizonyítani. Továbbá X tényét is nehéz vitatni, ami nem jelenti azt, hogy esetleg bizonyítható, miszerint valójában 1,01*X, vagy 0,97*X a valódi érték. De hogy mondjuk 0,01*X lenne, annak bizonyítása szintén az idézett díjakat "érdemli". Ami pedig az állami vélemény-nyilvánítást illeti, azzal is baj van. Természetes állapot, hogy az emberek nem értenek egyet. Ha azonban ez súlyos következményekkel jár, akkor a társadalom nyugalma és egészséges fejlődése érdekében az államnak be kell avatkoznia. Ez létének értelme, ha nem teszi, fölösleges a léte, a rá fordított költségek és idő. Itt van egy tudományos tény, ami attól az, hogy releváns személyiségek döntő többsége azonos véleményen van. És az emberiség döntő többsége is (már aki egyáltalán foglalkozik ezzel). Emiatt a tagadás, vagy bagatellizálás súlyosan veszélyezteti az ország belső békéjét, egészséges fejlődését, ezért kell az államnak beavatkoznia. Tehát helyesen járt el. Az állam (képviselői) is, az AB is. A tudományos kutatást e törvény biztosan nem veszélyezteti. Annál inkább veszélyezteti a mérhetetlen elvonás, amely ezáltal e területen a fejletlen diktatúrák közé taszítja az országot.

Nincs semmiféle fogalmi probléma. Ha büntetőjogi szankció jár azért, mert valakinek a tudomány munkássága - nyilván az adott tudományt művelő személyek, valamint az általuk elfogadottnak tartott mérce alapján - túl "rossz", az bizony azt jelenti, hogy az adott § egy kerettényállássá válik, amelynek a tartalmát egy demokratikus legitimációval nem rendelkező személyi kör határozza meg. Ez sok problémát felvet, de a tudományos kutatás szabadságát mindenképpen korlátozza.

Egyébként úgy beszélsz arról, hogy valami "bizonyított", mintha az egyszeri és megváltozhatatlan dolog lenne. A tudomány axiomatikus-deduktív rendszer; az axiómák paradigmaváltáskor megdőlhetnek. Abszurd példa: képzeljük el, hogy milyen lett volna, ha az állam büntetőjogi szankciókkal sújtja azokat a közgazdászokat, akik tagadták a klasszikus közgazdaságtan tanait: Keynes börtönbe került volna, a jóléti államok pedig soha nem alakultak volna ki.

A rendelkezés szükségszerűségét boncolgató részre nem kívánok reflektálni; azt meghagyom a "magyar politika" rovatban őrjöngő polgártársaknak.