Hogy vehetek részt 'egyszerű látogatóként' egy nyilvános bűnügyi tárgyaláson? Mi ennek a módja?

Bemész a bíróságra, mondod hogy tárgyaláslátogatásra jöttél, a termek előtt ki lesz írva hánykor milyen tárgyalás van aznap. amikor megy a bíró őt kell megkérdezni, hogy bemehetsz-e. van hogy kapásból elutasít, de van hogy a felekre bízza a döntést.

Szerintem a Vizoviczki tárgyalásai nem nyilvánosak, nem hiszem hogy akarná, hogy idegenek üljenek bent, miközben megpróbálják darabokra szedni.

2: A vádlottnak nincs beleszólása abba, hogy zárt-e a tárgyalás.

A büntetőeljárásnak pont ez is egy célja, hogy pellengérre legyen állítva a vádlott, és a nyilvánossággal szembesüljön.

"A vádlottnak nincs beleszólása abba, hogy zárt-e a tárgyalás. "

A vádlott KÉRHET zárt tárgyalást, és amennyiben ezt kellően megindokolja (államérdek, titokvédelem, személyiségi jogok védelme, stb.), akkor el is rendelik.

"A büntetőeljárásnak pont ez is egy célja, hogy pellengérre legyen állítva a vádlott, és a nyilvánossággal szembesüljön."

NEM!!!

A vádlott nem "állítható pellengérre", csak a bűnös. Viszont amíg nincs ítélet, addig nem minősül bűnösnek.

Ezért is nincsenek közvetítések a tárgyalótermekből, és még a néhány híradás is csak a vádlott beleegyezésével, esetenként az arca kitakarásával, hangja megváltoztatásával mehet.

A vádlottat MEGILLETIK a személyiségi jogai, mindaddig, míg a bíróság JOGERŐS ÍTÉLETBEN bűnösnek nem nyilvánítja.

A kérdésre:

A tárgyalás előtt a bírótól is, és az ügyésztől, valamint a védőtől is engedélyt kell kérni. Bármelyiküknek lehet kifogása, és mindhármuk beleegyezése szükséges ahhoz, hogy egy harmadik (külső) személy végignézze, végighallgassa a tárgyalást.

Általában nem szokták engedélyezni, leginkább azzal a ki nem mondott indokkal, hogy így például újságírók is simán beülhetnének, és cikkezhetnének a tárgyalásról, ami valószínűleg sértené valamelyik fél érdekeit.

Azaz a bevett gyakorlat szerint egyszerűbb elutasítani az ilyen kéréseket, és abból nem lehet probléma....

A tárgyalás nyilvánosságáról ezt mondja a büntető eljárásjogról szóló 1998. évi XIX. törvény:

A tárgyalás nyilvánossága

237. § (1) A bíróság tárgyalása nyilvános. A tanács elnöke a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében, helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát.

(2) A tárgyaláson hallgatóként a tizennegyedik életévét be nem töltött személy nem vehet részt, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt a tanács elnöke a hallgatóság köréből kizárhatja.

(3) A bíróság hivatalból vagy az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, illetőleg a tanú indítványára a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről indokolt határozattal kizárhatja (zárt tárgyalás)

a) erkölcsi okból,

b) az eljárásban részt vevő kiskorú védelme érdekében,

c) az eljárásban részt vevő személyek (V. Fejezet) vagy a tanú védelme érdekében,

d) a minősített adat védelme végett.

(3a) Ha a bíróság a nyilvánosságot a nyilvános ülésről kizárja, zárt ülést tart.

(4) A nyilvánosság kizárása az eljárás bármely szakaszában indítványozható.